a) A Testület jellemzői
A Békéltető Testület Hajdú-Bihar megyében 1999. elején alakult meg 18 fővel. A tagokat egyenlő arányban egyrészt a gazdasági kamarák, másrészt a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek delegálták. Az ügyek eldöntésénél a szakmaiságot biztosítja az az előírás, hogy a Békéltető Testület tagja csak olyan személy lehet, aki felsőfokú képesítéssel és a szakterületén legalább két éves gyakorlattal rendelkezik.
A testület másik jellemzője az alternatív eljárás, ami ebben az esetben azt jelenti, hogy a felek maguk választják ki a testület tagjai közül azt a személyt, aki az ügyüket képviseli. Ez komoly bizalmat alapozhat meg az eljáró tanáccsal szemben.
Nem utolsó sorban hangsúlyozni szükséges a jogszerű eljárást, amit a hivatkozott fogyasztóvédelemről szóló törvény előírásai biztosítanak, illetve az a tény, hogy a testületbe csak magasan kvalifikált szakemberek kerültek delegálásra.
II. A Békéltető Testület hatáskörébe tartozó ügyek
A békéltető testület hatáskörébe az áruk és szolgáltatások
-
minőségével, biztonságosságával,
-
és a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával,
-
valamint a szerződések megkötésével és teljesítésével kapcsolatos fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése tartozik.
Ugyanígy a Testület kivizsgálhatja azokat a vitatott körülményeket, eseteket, amelyek a szerződés megkötését érintik.
A Békéltető Testület hatáskörébe nem tartoznak bele azok az ügyek, amelyekre jogszabály más szerv hatáskörét állapítja meg. Az eddigi ügyek jellegéből adódóan döntően a fogyasztóvédelmi felügyelőség az a szerv, amelynek hatásköre van ilyen jellegű panaszok kivizsgálására.
Természetesen az már nem akadálya a Békéltető Testület eljárásának, ha más hatóság már lefolytatta az eljárást, és azt jogerősen befejezte, de a panaszos továbbra is úgy érzi, hogy az ügyének a Békéltető Testület hatáskörébe tartozó elemét még nem bírálták el.
III. A Békéltető Testület eljárása
A békéltető testület eljárása megindításának feltétele, hogy a fogyasztó, azaz a vevő illetve az adott szolgáltatást igénybe vevő az érintett gazdálkodó szervezettel közvetlenül megkísérelje a panaszügy rendezését.
A közvetlen rendezés sikertelensége esetén adható be kérelem a Testülethez.
Az eljárás megindításához a kérelemben az alábbiakat szükséges feltüntetni:
-
a fogyasztó, azaz a kérelem benyújtójának nevét, lakóhelyét vagy tartózkodási helyét,
- a panasszal érintett gazdálkodó szervezet nevét, székhelyét,
- a panasz rövid leírását, az azt alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, (itt különösen fontos hivatkozni minden az ügy lényegét érintő írásbeli dokumentumra, szerződésre, szállítólevélre, számlára, átvételi elismervényre stb…). Ezeket a dokumentumokat csatolni kell a kérelemhez,
- a panasz rövid leírását, az azt alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, (itt különösen fontos hivatkozni minden az ügy lényegét ér
- a fogyasztó nyilatkozatát arról, hogy a vállalkozóval megpróbálta a vitás kérdést közvetlenül tisztázni,az ügy eldöntésére irányuló kifejezett indítványt.
Külön esetet képeznek azok az ügyek, amelyekben a bepanaszolt gazdálkodó szervezet közüzemi, (pl.: telekommunikáció, gáz-, víz-, áramszolgáltatás stb.) valamint pénzügyi szolgáltatási tevékenységet folytat, mert ezekben az esetekben a kérelemhez csatolni kell az ügyfélszolgálati iroda kérelmet elutasító nyilatkozatát is.
azok az ügyek, amelyekben a bepanaszolt gazdálkodó szervezetközüzemi, (pl.: telekommunikáció, gáz-, víz-, áramszolgáltatás stb.) valamint pénzügyi szolgáltatási tevékenységet folytat, mert ezekben az esetekben a kérelemhez csatolni kell az ügyfélszolgálati iroda kérelmet elutasító nyilatkozatát is.A fenti feltételek megléte esetén a kérelmet az a Békéltető Testület jogosult kivizsgálni, amelyik illetékességi területén a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye található.
- a fogyasztó nyilatkozatát arról, hogy a vállalkozóval megpróbálta a vitás kérdést közvetlenül tisztázni,az ügy eldöntésére irányuló kifejezett indítványt.
Az eljárás díja ezer forint, melyet a Békéltető Testületet működtető Kamara pénztárába kell befizetni, illetve kérésre a működtető kamara, azaz a Hajdú-Bihar megyei Kereskedelmi és Iparkamara postai úton csekket küld, amelyen az eljárási díjat be lehet fizetni.
a. Az eljárás lefolytatáshoz kapcsolódó tudnivalók.
A testület hatáskörének és illetékességének megállapítása esetén a Békéltető Testület elnöke az eljárás megindulásától számított tizenöt napon belül meghallgatási időpontot tűz ki a felek számára.
A kijelölés megkönnyítéséhez a meghallgatást kitűző levélhez mellékelve van minden esetben a Békéltető Testület tagok listája.
Ha a felek bármelyike a megadott határidőn belül nem él a jelölés lehetőségével, vagy a két kijelölt testületi tag a kijelölésüktől számított három napon belül nem egyezik meg a harmadik tag személyében, az eljáró tanács hiányzó tagját a testület elnöke jelöli ki., vagy a két kijelölt testületi tag a kijelölésüktől számított három napon belül nem egyezik meg a harmadik tag személyében,A panasszal érintett vállalkozónak lehetősége van a testületi tag kijelölését tartalmazó levelében az üggyel kapcsolatos álláspontjának kifejtésére. A vállalkozó ekkor nyilatkozik arról is, hogy a tanács döntését magára nézve kötelezőnek ismeri-e el.
Az eljárás során – melyben kiemelkedő jelentősége van a meghallgatásnak – az eljáró tanács elnöke egyezséget kísérel meg létrehozni a felek között. Ha az egyezség megfelel a jogszabályoknak, a tanács azt határozattal jóváhagyja.
a felek között. Ha az egyezség megfelel a jogszabályoknak, a tanács azt határozattal jóváhagyja.Alapvető követelmény, hogy az eljárás során a feleket azonos jogok illetik meg, mindkét fél kifejtheti az üggyel kapcsolatos álláspontját, indítványt tehet stb.
Az eljárás nyilvános, bármelyik fél azonban kérheti a nyilvánosság kizárását, mindkét fél kifejtheti az üggyel kapcsolatos álláspontját, indítványt tehet stb., bármelyik fél azonban kérheti a nyilvánosság kizárását.
Ha az eljárásban jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához vagy megítéléséhez olyan különleges szakértelem szükséges, amellyel az eljáró tanács nem rendelkezik, a tanács szakértőt rendelhet ki.A szakértői díjat a kérelmezőnek meg kell előlegeznie, ám mivel az eljárás költségét az a fél fizeti meg akinek terhére a tanács az ügyet eldöntötte, ezért későbbiekben a jogvitában elmarasztalt felet a tanács a szakértői díj megfizetése kötelezi.
, bármelyik fél azonban kérheti a nyilvánosság kizárását.
A tanács az ügy érdemében szótöbbséggel határozatot hoz.
A tanács határozata:
A tanács a határozatát a határozathozatal napján, annak írásba foglalását követően kihirdeti. Az írásba foglalt határozat egy-egy példányát a tanács kézbesíti a feleknek.
Fontos kiemelni, hogy a tanács határozata nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy igényét bírósági eljárás keretében érvényesítse. Tehát a bírói út igénybe vételére a Békéltető Testületi eljárás lefolytatását követően is van lehetőség.
A tanács döntését követően a határozathoz kapcsolódó következmények attól függnek, hogy a döntés ajánlást vagy kötelezést tartalmazó határozat volt-e.
Amennyiben kötelezést tartalmazó határozat született, azaz a vállalkozó a tanács határozatát kötelezőnek ismerte el vagy az eljárás során megegyeztek, akkor a határozat vagy a határozatba foglalt egyezség nem teljesítése esetén annak végrehajtását közvetlenül lehet kérni a bíróságtól.
Ha a gazdálkodó szervezet a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testületet működtető kamara, illetve a területileg illetékes fogyasztóvédelmi felügyelőség - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül - jogosult a vizsgált panaszt és az eljárás eredményét a sajtóban nyilvánosságra hozni.
Mint látható hatékony eszközök állnak a Békéltető Testület rendelkezésére, annak érdekében, hogy a mindennapi életben felmerülő jogos vagy jogosnak vélt sérelmeket, a fogyasztó és a vállalkozó közötti vitás ügyeket gyorsan és hatékonyan megoldja.
IV. Néhány eset a gyakorlatból
a.) Bizományi szerződés alapján a panaszos (megbízó) egy autókereskedőhöz adta be a gépkocsiját eladásra. Fél év elteltével a bizományos kereskedő kérte a megbízót, hogy a 400 ezer forintos árat szállítsák le 300 ezer forintra. Ez közös megegyezéssel megtörtént. Ezt követően a megbízó több alkalommal érdeklődött, hogy sikerült-e a gépkocsit értékesíteni. Minden esetben azt a választ kapta, hogy a gépjármű még nem került értékesítésre.
A panaszos ezt követően a közúti közlekedés során a forgalomban megpillantotta a saját gépkocsiját, melyről úgy tudta, hogy még nem került eladásra. Azonnal felhívta az autókereskedőt, de továbbra is azt a választ kapta, hogy a gépjárműje még nem kelt el. Az értesítés után személyesen felkereste a panaszos a vállalkozót, hogy megtudja, hogy ha nem került értékesítésre a gépjárműve, akkor ki közlekedett vele.
A kereskedésben hosszas kutatás után derült ki, hogy a bizományosi díj csökkentése után rövid idővel a gépkocsit eladták.
Mindezekre tekintettel fordult a panaszos a Békéltető Testülethez. Az eljárás során a Békéltető Testület felhívására 12 napon belül a kereskedő kifizette a gépkocsi értékesítéséből befolyó 300 ezer forintot. A kifizetett összeg nagyságába azonban sem a panaszos, sem a Testület nem nyugodott bele, mert a gépkocsi után járó összeget a kereskedő több mint egy évvel fizette ki a panaszosnak így az igényt tartott a késedelemi kamatra is.(Ez jogszerű.)
A Békéltető Testület eljáró tanácsa tárgyaláson hozott ajánlásában felhívta a bepanaszolt vállalkozót, hogy az elmaradt kamatokat, a megbízónak fizesse meg.
Erre a kereskedő nem volt hajlandó, így a Békéltető Testület írásban felszólította, hogy ha továbbra sem tesz eleget a Testület határozatának, akkor az ügyet - a törvényben biztosított felhatalmazás alapján - névvel és címmel a helyi sajtóban nyilvánosságra hozza. A vállalkozás - mérlegelve a nyilvánosságra hozatalban rejlő gazdasági kockázatot - a Testület határozatának eleget téve a panaszosnak megfizette az elmaradt kamatot is.
b.) Egy vállalkozói szerződés szerint a megrendelő tereprendezésre kötött szerződést a vállalkozóval. A felek a szerződésben 70 ezer forint vállalkozói díjban állapodtak meg, melyet - a munka tényleges felmérését követően - közös megegyezéssel 85 ezer forintra módosítottak. A munka elvégzése után a vállalkozó 100 ezer forintot kért a megrendelőtől, arra tekintettel, hogy még a módosított 85 ezer forint is kevés volt a munkák elvégzésére. A különbözetet a megbízó nem volt hajlandó megfizetni, de a panaszos sérelmezte beadványában azt is, hogy a vállalkozó az elvégzett munkáról számlát nem adott illetve azt is, hogy a különbözetet levonta a panaszosnak a vállalkozónál dolgozó vejétől. Mindezekre tekintettel a Békéltető Testület eljáró tanácsa ajánlásában csak a 85 ezer forint vállalkozói díj jogosságát ismerte el.
A Békéltető Testülettel kapcsolatban további információ kérhető személyesen, a Hajdú-Bihar megyei Kereskedelmi és Iparkamara központjában a Debrecen, Petőfi tér 10. szám alatt, valamint telefonon az (52)-500-710 vagy az (52)-500-749-es telefonszámokon és a Kamara területi irodáiban.
Nyomtatóbarát verzió
