Távolodtunk az uniótól

− Érdemes talán onnan indulni, hogy Magyarország az egyetlen a közép-kelet európai országok régiójában, amely nem tudta kihasználni az uniós csatlakozás kivételes lehetőségeit, hiszen nem hogy közeledtünk volna, hanem inkább távolodtunk az Európai Unió átlagos fejlődési ütemétől. Az összes többi új tagállam − a Baltikumtól az Adriáig – közelebb került az unióhoz. A kormány 2002-tőt követően feladta a korábbi gazdaságpolitika alapelvét, miszerint a foglalkoztatás bővítésével, a növekedés erősítésével kell a költségvetési egyensúlyt megteremteni, az államadósság szintjét csökkenteni, annak érdekében, hogy mihamarabb csatlakozhassunk az euró zónához – fogalmazott Matolcsy György.

A más irányú gazdaságpolitikának az lett az eredménye, hogy az államadósság 52 százalékról 60 százalék fölé nőtt, megtorpant a gazdasági növekedés, nőtt a munkanélküliség. Mindehhez 2006-ban egy megszorító csomag lépett életbe, tovább nehezítve ezzel a vállalkozások helyzetét. Magyarországot akkor érte a 2008 őszén bekövetkezett világméretű gazdasági válság, amikor éppen belső gazdasági válsággal küszködött, így az ország halmozottam hátrányos helyzetbe került. A két válság egymásra rakódott. − Egyetlen más közép-kelet európai ország nem volt ilyen nehéz helyzetben. A 2009-es év a válságkezelés éve volt, amelyben a kormány nem csinált mást, csak a fiskális politikának köszönhetően javította az államháztartás egyensúlyát, amelynek oltárán feláldozta a gazdasági növekedést, a foglalkoztatást, az eurót és az államadósság csökkentését is. Ennek eredményeképpen tavaly 7 százalék körüli gazdasági zsugorodás történt Magyarországon, az államadósság pedig − GDP arányosan – csaknem elérte a 80 százalékot. A foglalkoztatás mértéke soha nem látott arányban csökkent, hiszen csupán 2009-ben ezer 140 ezer munkahely szűnt meg. Azt kell, hogy mondjam: soha ilyen távol nem voltunk az eurótól, soha ilyen magas nem volt a csődök száma, soha ilyen alacsony nem volt a beruházási szint, annak ellenére, hogy az európai uniós források rendelkezésünkre állnak – állapította meg a közgazdász.

Új irány kell

A szakember úgy látja, a 2010-es év első felében folyatódik a konszolidációs folyamat, és várhatóan az év közepétől jöhet majd egy gazdasági fordulat, amelynek a középpontjában a munkahelyek teremtése, beruházások növekedése áll, illetve ennek révén a fenntartható költségvetési egyensúly létrehozása és az euró belátható időn belüli bevezetése a cél. Matolcsy György szerint, az ország sokkal nehezebb helyzetben van, mint a környező országok, amelyek nem adták fel a „siker képletét”. Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia és Csehország soha nem is tért le erről az útról, így most Szlovéniában például 70 százalék fölötti a foglalkoztatási ráta. Csehországban pedig egymillióval van több munkahely, mint nálunk. Lengyelországban nem áldozták fel a munkahelyeket, a foglalkoztatást, a beruházásokat az egyensúly fenntartásához, így a régióban Lengyelország vészelte át legjobban a válságot. − Újra kell kezdeni, ez elmúlt 20 évet kell lezárni és újat nyitni. Valahol utat tévesztettünk, s ez idő alatt másfél millió munkahelyet veszítettünk el. Akkor elhittük, hogy csak a piac fontos és az állam nem; elhittük, hogy csak a piaci vállalkozás fontos, a család és a közösség nem; elhittük, hogy csak a szolgáltatás a fontos, a termelés nem, és azt is elhittük, hogy az export fontos, és a hazai piac nem annyira; a fogyasztást sem tartottuk fontosnak és csak a beruházásokra koncentráltunk. Áttértünk egy egyoldalú neoliberális közgazdasági rendszerre, most viszont egy józan gazdaságpolitikát kell megfogalmaznunk, ahol a fentieken kívül fontos még az igazságosság, a társadalmi tőke, a család, a gyermekvállalás, a kis falvak… Nagyon nehéz időszak következik, de valójában mégsem nehéz, mert tudjuk, mit kell tenni, merre kell menni – utalt a legfontosabb irányokra Matolcsy György.

Egymillió munkahely

A közgazdász reális esélyeket lát arra, hogy az elkövetkezendő években a különböző programokkal, illetve a vállalkozói érdekképviseletekkel, kamarákkal együttműködve jelentősen javítani lehessen a foglakoztatás adatait. A tervek szerint egymillió munkahely megteremtésére van szükség. Két területen lehetséges ennek megvalósítása: a gazdaság hagyományos, képzetlen munkaerőt alkalmazó szegmensében, mint a mezőgazdaság, a turizmus és az építőipar, ahol mintegy 800-850 ezer munkahelyet lehet létrehozni. A másik szegmens a kreatív gazdasági terület, mint az alternatív energiaforrások, az innováció, a kutatásfejlesztés, ahol további 100-200 ezer munkahely megteremtésére lát esélyt a szakember. A munkahelyek kialakításában a kis-és középvállalkozásoknak szánnak nagyobb szerepet, ám ehhez szükség van a bürokrácia és a foglalkoztatást terhelő adók csökkentésére, tőkeemelésre, olcsó hitelekre, állami garanciára és persze új piacokra is.