Üdvözöljük a

Gyakorlati képzőhely ellenőrzések Hajdú-Bihar megyében 2003/2004. tanévben

honlapján!

-

Gyakorlati képzőhely ellenőrzések Hajdú-Bihar megyében 2003/2004. tanévben

Szerző: szakképzés| | 2006. február 24.

A 2003-2004. tanév gyakorlati képzőhelyeinek ellenőrzése Hajdú-Bihar megyében

 


Hajdú-Bihar megyében a 2003-2004. tanévben 45 szakképző intézmény található. Ebből nem önkormányzati fenntartású 9 intézmény.


Előzetes felmérésünk szerint a 2003-2004. tanévben vállalati képzőhelyen tanulók száma 2936 fő. Ebből együttműködési megállapodás alapján gyakorlati képzést folytató tanulók száma 2248  fő volt, míg tanulószerződéssel 688 fő vett részt gyakorlati képzésen.

Megyénkben a tanulószerződések számának folyamatos emelkedése figyelhető meg.  Ugyanakkor megállapítható, hogy a gyakorlati képzésen résztvevő tanulók számához viszonyítva a tanulószerződéssel rendelkező tanulók száma még mindig alacsony,
23,4 százalék.



Az együttműködési megállapodással képzésben részt vevők 593 vállalkozásnál, a tanulószerződéssel képzésben részt vevő tanulók 59 vállalkozásnál vannak.

Az egy vállalkozásnál képzésben részt vevők átlagos létszáma együttműködési megállapodás alapján 3,79 fő, míg tanulószerződéssel 11,66 fő.


 

I. Az ellenőrzések tapasztalatai


A Hajdú-Bihar megyei Kereskedelmi és Iparkamara a 2003-2004. tanévben 115 gazdálkodó szervezet 121 telephelyét látogatta meg. Ez az összes együttműködési megállapodás alapján képzést folytatók 20,4 százaléka.

Az ellenőrzésbe bevont gazdálkodó szervezetek kiválasztásának fő szempontja, hogy azon vállalati képzőhelyek ellenőrzése történjen meg, ahol az elmúlt évben, években még nem volt ellenőrzés, a gyakorlati képzés együttműködési megállapodás alapján folyik.

E szempontok alapján főleg a tanulót kis létszámban képző vállalkozások ellenőrzése történt meg. Ez mutatkozik az egy képzőhelyre eső tanulói létszámadatoknál is.


A 2003-2004. tanév ellenőrzései 14 intézmény vállalati gyakorlati képzőhelyeire terjedtek ki.

Az ellenőrzések 292 tanulót érintettek és az évközi gyakorlaton részt vevő tanulókra terjedtek ki. Az ellenőrzések a szorgalmi időben 23 szakmát érintettek.


Az ellenőrzéssel érintett szakmák negyede a vendéglátás, idegenforgalom szakmacsoportba, míg a közlekedés szakmacsoportba 22 százalék, az egyéb szolgáltatás kategóriába 15, a nyomdaipar területére pedig 10 százalék sorolható.


Az egy helyre jutó átlagos tanulói létszám szakmánként 1,75 fő.

Legmagasabb átlagos tanulói létszám a nyomdaipar területén figyelhető meg. Itt az egy helyre eső átlagos tanulói létszám szakmánként 6 fő. A gépészet szakmacsoportban 3,67 fő, a faipar területén 2,38 fő jut szakmánként egy gyakorlati képzőhelyre.

Legkevesebb tanulói létszám szakmánként a személyi szolgáltatás (1,34 fő), és a vendéglátás, idegenforgalom (1,34 fő) szakmacsoportban figyelhető meg.

 

Az ellenőrzött gazdálkodó szervezetek közül csődeljárás, végelszámolás alatt egy sem állt. Kamarai tag 35 százalékuk.

Magyar tulajdonú 99 százalék, egy százalék vegyes tulajdonban van.

Egyéni vállalkozó 46 százalék, Kft. 37 százalék, míg költségvetési szerv

3 százalék.

42 százalékuk több mint 10 éve, 23 százalékuk 2-5 éve foglalkozik tanulóképzéssel. 22 százalék egy éve kapcsolódott be a gyakorlati képzésbe.


Az elmúlt (2002-2003.) tanévben az ellenőrzött vállalkozásoknál 120 fő fejezte be a képzést. Ebből 51 főt alkalmaztak a sikeres szakmai záróvizsgát követően.

Tehát a képzésben résztvevők 42,5%-a vált munkavállalóvá annál a vállalkozásnál, ahol a gyakorlati képzése folyt.

Legmagasabb számban a szakács, pincér, ABC eladó és fodrász tanulók helyezkedtek el.

 

 

 

A 2003-2004. tanévben ellenőrzött vállalkozások 91,7 százaléka rendelkezik megkötött együttműködési megállapodással. Egyre kevesebb tehát azon tanulók köre, akik úgy vesznek részt gyakorlati képzésen, hogy az intézmény és a vállalkozás nem kötött együttműködési megállapodást, illetve tanulószerződés sincs.

Viszont a megkötött együttműködési megállapodások leggyakoribb hiányossága, hogy a megállapodás megkötéséről nem tájékoztatták a kamarát, valamint

- nem tartalmazza a tanulói juttatásokat (ki biztosítja ezeket?)

- nem tartalmazza a képzésért felelős megnevezését.


A gyakorlati képzés helyszínei és a tárgyi felszereltség


Az ellenőrzött vállalkozások csaknem 100 százalékában a gyakorlati képzés munkahelyi körülmények között folyt. Adódik ez a vállalkozások összetételéből, hiszen az ellenőrzésbe vont cégek 46 százaléka egyéni vállalkozó, míg a fennmaradó vállalkozások további 40 százaléka is a mikro- illetve kisvállalkozás kategóriájába tartozik. Kisvállalkozási szinten a tanműhelyi képzés nem jellemző.

Teljes idejű képzést a vállalkozások 60 százaléka folytat. A részképzés legnagyobb volumenben (25 %) iskolai tanműhelyben, vagy más gazdálkodó munkahelyén (10%), munkahelyi körülmények között valósul meg. Megjelennek ugyanakkor az üzemi tanműhelyek is (5%), mint a részképzés helyszínei.

 

A tárgyi felszereltség és az eszközlistáknak való megfelelőség vizsgálata szerint az ellenőrzésbe bevont vállalkozások 100 százalékában elfogadható, hiányosságot az ellenőrzést végzők nem tapasztaltak.

 

Személyi feltételek vizsgálata


A gyakorlati képzést végző vállalkozásoknál a képzéssel foglalkozó valamennyi személy rendelkezik a jogszabályban meghatározott végzettséggel és szakmai gyakorlattal.

Ezen felül pedagógiai végzettsége is van 22 százalékuknak, valamint mestervizsgával is rendelkezik 28 százalék.

Főfoglalkozásban 26 fő (19%) foglalkozik a tanulókkal, míg más munkahelyi feladata mellett 113 fő (81%). Tehát jellemzően egyéb feladataik mellett látják el a tanulók képzését a vizsgált cégek munkavállalói.

Az adatokbólkitűnik, hogy egy-egy helyen a tananyagrészektől függően esetenként két személy is foglalkozott a tanulókkal.


A képzéssel foglalkozó személyek döntő többsége szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezik (78%) egyetemi, illetve főiskolai végzettsége van 2-2 százaléknak.

 

 

Dokumentumok vizsgálata


A vállalati képzőhelyek dokumentációval való ellátottságát jellemző, hogy az elmúlt évekhez viszonyítva nagymértékű javulás következett be.

Az adott szakma szakmai és vizsgáztatási követelményével, valamint a szakmai tankönyvekkel valamennyi képzőhely rendelkezik. A tanulói munkanaplók a képzőhelyek 97 százalékánál álltak rendelkezésre, míg a foglalkozási naplót 69 százalékuk vezette.

 

Tanulói juttatások vizsgálata


Együttműködési megállapodás alapján folyó gyakorlati képzés esetén a cégeknek mindössze 23 százaléka biztosít tanulók számára rendszeres havi díjazást évközi gyakorlaton.

A gazdálkodó szervezetek mindössze 69 százaléka járul hozzá a tanulók étkeztetéséhez, 31 százaléka nem.

Az étkezéshez való hozzájárulás mértéke :

- természetbeni hozzájárulás esetén 779Ft/fő/hó

- étkezési bón esetén 1324 Ft/fő/hó

- egyéb módon 2171 Ft/fő/hó

A tisztálkodási eszközöket 99 %, munkaruhát 72 %, védőfelszerelést 84% biztosítja, és 40 % rendelkezik felelősségbiztosítással.

 

 

II. Összegzés


 Hajdú-Bihar megyében megfigyelhető a tanulószerződések számának folyamatos növekedése, ám arányuk még mindig nagyon alacsony az együttműködési megállapodásokhoz viszonyítva. Ugyanakkor a tanulószerződéssel rendelkező tanulók biztonságosabb körülmények között tanulhatnak (az ellenőrzés a szerződéskötést megelőzi) és juttatásaikat minden esetben megkapják. (folyamatos ellenőrzés)


 A tárgyi felszereltség és az eszközlistáknak való megfelelőség vizsgálata szerint az ellenőrzött vállalkozások megfelelnek az előírásoknak.


 A gyakorlati képzést végző vállalkozásoknál a képzéssel foglalkozó személyek rendelkeznek a jogszabályban meghatározott végzettséggel és szakmai gyakorlattal. Legmagasabb iskolai végzettségük jellemzően a szakmunkás bizonyítvány. Valamilyen pedagógiai végzettsége mindössze 22 százalékuknak van. A tanulóképzéssel döntően más munkafeladatuk mellett foglalkoznak.


 A szakmai gyakorlat vállalati gyakorlati képzőhelyen való letöltésének egyik nagy előnye, hogy a tanulók viszonylag nagy létszámban el tudnak helyezkedni a végzést követően annál a cégnél, ahol a gyakorlatukat töltötték. Megyénkben a 2002-2003. tanévben végzettek 42,5%-a vált munkavállalóvá annál a vállalkozásnál, ahol a gyakorlati képzése folyt.


 A vállalati képzőhelyek dokumentációval való ellátottsága szempontjából

-az elmúlt évek adataihoz viszonyítva- javulás tapasztalható. Ennek ellenére nem lehetünk elégedettek, mindenképpen javítani szükséges a foglalkoztatási napló vezetésének gyakorlatán, valamint a gyakorlati képzés munkaprogramjának (tervezés) rendelkezésre állásán.


 A kötelező tanulói juttatások biztosítása terén az együttműködési megállapodással képző vállalkozásoknál elmaradások tapasztalhatók, növelni szükséges s juttatások biztosítását valamennyi juttatási forma esetén.


 A 2005-2006. tanévtől a tanulószerződéses képzési formára való átállás miatt a kamaráknak, valamint a képző intézményeknek fokozottan a felkészülésre kell koncentrálni, hiszen megyénkben a tanulók 76,6 százaléka még együttműködési megállapodással folytatja gyakorlati képzését.

 


Debrecen, 2004. augusztus 16.