Üdvözöljük a

Gyakorlati képzőhely ellenőrzések Hajdú-Bihar megyében 2000/2001. tanévben

honlapján!

-

Gyakorlati képzőhely ellenőrzések Hajdú-Bihar megyében 2000/2001. tanévben

2003. július 25.

Gyakorlati képzőhely ellenőrzés Hajdú-Bihar megyében

A 2000-2001 tanév ellenőrzésének tapasztalatai, adatai

I. Szakképzési helyzetkép; Hajdú-Bihar megye

Hajdú-Bihar megyében a 2000-2001. tanévben 46 szakképzéssel foglalkozó intézmény található. Ebből nem önkormányzati fenntartású 7 iskola. Megyénkben 1997-től megfigyelhető a szakközépiskolák iránti igény növekedése, míg a szakiskolák tanulólétszámában csökkenés figyelhető meg. Ugyanezen időszakban az iskolai tanműhelyekben oktatott tanulók számaránya némiképp csökkent, s valamelyest növekedett a vállalati tanműhelyben oktatásban részesülő tanulóké. Ez alatta marad a 1997-1998 év adatainak. A szakmunkásképzésben ’99-2000 tanévben résztvevő tanulók 67,18 %-ának gyakorlati képzése folyt gazdasági társaságoknál, 32,81 %-a tanult iskolai tanműhelyben.

Ugyanakkor a vállalatok által a kamarához évenként megküldött tanulóigényei azt mutatják, hogy számos gazdálkodó szervezet nem kapja meg azt a tanulólétszámot, amire a munkaerő-utánpótlás miatt szükségük lenne. Legnagyobb arányú az eltérés az élelmiszer-feldolgozó ipar területén. Itt a beiskolázott létszám évek óta nagymértékben alatta marad a vállalatok által igényeltnek.

A 2000-2001. tanév gyakorlati képzőhely ellenőrzései 18 intézmény vállalati gyakorlati képzőhelyeire terjedtek ki.

A Hajdú-Bihar megyei Kereskedelmi és Iparkamara a 2000-2001. tanévben 263 gazdálkodó szervezet 290 telephelyét látogatta meg. Az ellenőrzések 1147 tanulót érintettek. Ebből az évközi gyakorlaton résztvevő tanulók létszáma 1040 fő, míg a nyári gyakorlaton résztvevő tanulók létszáma 107 fő volt.

Az ellenőrzések a szorgalmi időben 38 szakmát érintettek, nyári gyakorlaton pedig 9 volt az ellenőrzésbe bevont szakmák száma, amelyek mind évközi, mind nyári gyakorlaton már OKJ rendszerű képesítések.

II. Az ellenőrzések tapasztalatai

A 2000-2001. tanévben 135 vállalatnál egy tanulót foglalkoztattak, 121 vállalkozásnál volt a tanulólétszám egy és öt közötti, míg csak 5 vállalatot ellenőriztünk, ahol a tanulólétszám meghaladta a harmincat.

Megyénkben egyetlen vállalatot ellenőriztünk, ahol a tanulólétszám 100 feletti volt.

Az 2000-2001. tanévben meglátogatott, évközi gyakorlati képzést folytató gazdálkodó szervezetek közül 67 már 2-5 éve, 22 pedig több mint tíz éve képez tanulót, tehát hosszú távon terveznek a tanulók foglalkoztatásával. Nyári gyakorlaton a vállalkozások közül 36 csak most kapcsolódott be a képzésbe, viszont 20 már több mint tíz éve foglalkozik tanulóképzéssel.

Az ellenőrzött gazdálkodó szervezetek közül csődeljárás, végelszámolás alatt egy állt.

Az ellenőrzött tanévben 2252 tanuló kezdte meg a képzést (ebből 270 nyári gyakorlaton) és 1630 tanuló fejezte be (ebből 270 nyári gyakorlaton). Tehát az előző évhez viszonyítva már többen léptek szakképző évfolyamba, mint amennyien kikerültek a képzésből.

Az ellenőrzött vállalkozások a gyakorlaton résztvevő, képzést befejezett tanulók 12 %-át alkalmazták saját munkaerőként. Ez az előző tanévben tapasztaltnál 1 %-kal rosszabb arányt mutat.

Az 2000-2001. tanévben ellenőrzött vállalkozások 92 %-a rendelkezik megkötött együttműködési megállapodással. A nyári gyakorlati képzést végzőknek pedig 78 %-a. Ez az előző évi adatokhoz viszonyítva évközi gyakorlaton 4 %-os, nyári gyakorlaton pedig 20 %-os romlást mutat. Egyre több tehát azon tanulók köre, akik úgy vesznek részt gyakorlati képzésen, hogy az intézmény és a vállalkozás nem kötött együttműködési megállapodást, illetve tanulószerződés sincs.

A megkötött együttműködési megállapodások leggyakoribb hiányossága, hogy:

  • hiányzik a szakképzésben részesülő iskolai tanulók szakmánkénti száma
  • nem tartalmazza, hogy ki gondoskodik a tanulót megillető juttatásokról

2000-2001. tanévben Hajdú-Bihar megyében 406 db élő tanulószerződést tartott nyilván a Kereskedelmi és Iparkamara. A képzésben tanulószerződéssel részt vevő tanulók juttatásaikat minden esetben megkapják.

A vállalati képzőhelyek dokumentációval való ellátottságát az alábbi táblázat mutatja:

Megnevezés

Évközi gyakorlat (db.)

Nyári gyakorlat (db.)

Rendelkezik

Nem rendelkezik

Rendelkezik

Nem rendelkezik

Vizsgáztatási követelmény

197

29

27

37

Központi program

194

32

24

40

Helyi     program

178

48

20

44

Foglalkozási napló

142

84

41

23

A képzés ütemterve

197

29

31

33

Szakmai tankönyvek

208

18

54

10

Tanulói munkanapló

212

14

62

2

Munkavédelmi napló

211

15

64

0

A gazdálkodó szervezetek fele járul hozzá a tanulók étkeztetéséhez, melynek összege átlagosan évközi gyakorlaton 555 Ft, nyári gyakorlaton 294 Ft. A tisztálkodási eszközöket 98 %, munkaruhát 56 %, védőfelszerelést 88 % biztosítja. Az útiköltség-térítést csak 12 % biztosítja és 46 % rendelkezik felelősségbiztosítással.

Együttműködési megállapodás alapján folyó gyakorlati képzés esetén csupán a cégek 18 %-a biztosít tanulók számára rendszeres havi díjazást évközi gyakorlaton, 72 % pedig nyári gyakorlaton.

A vállalati képzőhelyek tárgyi felszereltsége mind évközi, mind nyári gyakorlaton az ellenőrzések 97 %-ában elfogadható volt.

Tárgyi felszereltség

Évközi gyakorlat (db)

Nyári gyakorlat (db)

Összesen

(db)

Elfogadható

191

63

254

Hiányos

8

1

9

Nem elfogadható

0

0

0

A vállalkozásoknál évközi képzés során 370 fő – ebből főfoglalkozású gyakorlati oktató 62 fő -, nyári gyakorlat ideje alatt 81 fő foglalkozott a tanulókkal.

Az adatokból látható, hogy egy-egy helyen a tananyagrészektől függően esetenként két személy is foglalkozott a tanulókkal. Ez főként nyári gyakorlaton jellemző.

Évközi gyakorlaton a tanulókkal foglalkozó szakemberek többsége (59 %) szakmai végzettséggel rendelkezik, 11 % technikusi végzettségű és 12 % diplomás.

Az oktatók 19 %-a rendelkezik pedagógiai végzettséggel, mestervizsgája pedig 31 % van. A nyári gyakorlatot vezető szakemberek 6 %-ának van pedagógiai végzettsége és 12 % rendelkezik mestervizsgával.

III. Összegzés

  • A gazdálkodóknál folyó gyakorlati képzés ellenőrzését továbbra is folytatni kell, mivel az elmúlt évek ellenőrzéseinek hatására javulás tapasztalható, például a tanulói juttatások biztosításában, illetve az oktatóhelyek képz
  • ési dokumentumokkal való ellátottságában.
  • 1995-2001 időszak között megfigyelhető a tanulószerződések számának növekedése, ám arányuk még mindig alacsony az együttműködési megállapodásokhoz viszonyítva. Ugyanakkor a tanulószerződéssel rendelkező tanulók biztonságosabb körülmények között tanulhatnak (a képzőhely ellenőrzés a szerződéskötést megelőzi) és juttatásaikat minden esetben megkapják.
  • A 263 ellenőrzött gazdálkodó szervezetből 71 tagja az önkéntes gazdasági kamarának. (30 %)
  • Még mindig nagyon magas
  • azoknak a gazdasági szervezeteknek a száma, ahol a tanulók úgy folytatják gyakorlati képzésüket, hogy sem együttműködési megállapodással, sem tanulószerződéssel nem rendelkeznek.
  • A képzésre kötött együttműködési megállapodások tartalma változó, egységes “együttműködési megállapodás” minta elkészítését javasoljuk.