Szakmai vélemény tanulók számára biztosítandó kedvezményes étkezéssel kapcsolatban

Szerző: Czirbik Milán | 2017. április 13.

Milyen módon teljesíthető a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, illetve az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM rendelet által előírt, a gyakorlati képzésben részt vevő tanuló számára biztosítandó kedvezményes étkezés 2017-ben?

A jelenlegi szabályozás egyszeri meleg vagy hideg étkezést, vagylagosan pedig valóban a költségekhez való természetbeni hozzájárulást ír elő a gyakorlati képzésben résztvevő tanulók részére. Az étkeztetésre vonatkozó szabályoknak a lényege tehát valóban az, hogy fő szabályként természetben kell biztosítani a tanulók részére az étkeztetést vagy az étkezéshez való hozzájárulást. A természetbeni hozzájárulást elsődlegesen a helyben megszervezett kedvezményes étkeztetéssel (munkahelyen működő szolgáltató vagy külső szolgáltató igénybevételével) lehet biztosítani, azonban lehetőség van eltérő megállapodás kötésére az általánostól eltérő körülmények esetén, amikor az étkeztetés megszervezésére nincs lehetőség (például olyankor, ha a munkáltató földrajzi elhelyezkedése miatt a telephelyen külső szolgáltató nem vállalta az étkeztetést, büfé, illetve melegkonyhás munkahelyi étkeztetési lehetőség sincs).

 

Ezekre az esetekre szolgálhat az eltérő megállapodás lehetősége, amely megköthető a tanulószerződésben vagy akár munkáltatói kollektív szerződésben, üzemi megállapodásban, feltéve, ha ez utóbbiak hatályát a tanulókra is kiterjesztik. Ilyen esetben a tanuló részére olyan pénzbeli hozzájárulást lehet biztosítani készpénzben is, amely alkalmas arra, hogy saját maga számára gondoskodjon a munkaközi szünet céljának megfelelő napközbeni étkezésről. Olyan tartalmú eltérő megállapodás megkötésére azonban nincs lehetőség, amely teljes egészében kizárja a munkáltatónak az étkezéshez való hozzájárulás biztosítására vonatkozó felelősségét.

 

Ugyanakkor a tanulók étkezési költségeihez való pénzbeli hozzájárulás nem tekinthető a tanuló adómentes díjazásának, emiatt egyéb nem önálló tevékenységből származó adó- és járulék köteles jövedelemként fizethető csak, amelyről az adóévet követően a tanulónak – véleményünk szerint nem szerencsés többletkötelezettségként - személyi jövedelemadó bevallás keretében számot kell adnia.

 

A szakképzési törvényben előírt kedvezményes étkezési lehetőség biztosítására megoldásként alkalmazható a Széchenyi Pihenő Kártya vendéglátás alszámlájára utalt, melegkonyhás vendéglátóhelyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést is) kormányrendeletben meghatározott étkezési szolgáltatásra felhasználható támogatás nyújtása a tanulók részére. Ez a juttatás a tanulók esetében egyes meghatározott juttatásnak minősül, mely után az adó a kifizetőt terheli, így a tanulók számára nem keletkezik adókötelezettség, bevallási kötelezettség.

 

Ezzel a megoldással a SZÉP kártyára előre elutalható az adott hónap tervezett gyakorlati napjai számának megfelelő étkezési költségekhez történő hozzájárulás összege, amely a tanuló hiányzásai esetében a következő havi juttatáskor egyszerűen korrigálható. Így megvalósulhat az az elv, miszerint a kedvezményes étkezés biztosítása a tanuló részére csak a gyakorlati napokra biztosítandó kötelezően.  (Ez egyes esetekben ösztönözheti a tanulók a gyakorlati képzésen való megjelenését, a hiányzások visszaszorítását is).