Szakképzés – eladható tudásra van szükség

2011. szeptember 7.

Évek óta húzódik a hazai szakképzés rendszerének az átalakítása. Végre idén olyan fordulóponthoz érkeztünk, amelynek eredményeképpen, néhány éven belül, a tapasztalatokra építve, elindul egy olyan rendszer, amely jó a szakmát tanulóknak, a vállalkozásoknak és az országnak is.

Dr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamar elnöke, a szakképzési rendszert egy óceánjáróhoz hasonlította, jelezve ezzel is, milyen „kényes jószág” is az, hiszen egy óceánjárót sem lehet hirtelen egyik irányból a másikba rángatni, mert az katasztrófához vezethet: a szakképzés rendszerét sem lehet egyik napról a másikra átalakítani, csak alaposan megfontolva, de a változás szükségességét felismerve, és időben megtéve azokat a lépéseket, amelyek egy jól működő rendszer kialakításához szükségesek.  – A szakképzés rendszerének átalakítása több okból is nagyon fontos: egyrészt az értékteremtő munka presztízsének a helyreállítása, valljuk be, nem a helyén kezeljük azt, másrészt a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő képzési rendszer kialakítása, harmadrészt pedig az alacsony foglalkoztatási szint emelése, mert ennek hiánya belátható időn belül hatalmas károkat okoz az ország gazdaságának – fogalmazott az országos kamara elnöke. 

Nagy a lemorzsolódás

Idén szeptembertől ­− még ha, most választható opcióként is – elindulhat a duális képzés, amely a gyakorlatigényes szakmában éppen a gyakorlati képzésre helyezi a hangsúlyt. E képzési forma egyelőre 48 szakmában választható, ami azt jelenti, hogy az általános iskola elvégzése után a diák azonnal szakmát tanulhat, s három éves szakmai képzés után szakmunkás-bizonyítványt kaphat. Az új rendszer bevezetése 2012-től kötelező minden szakképző intézet számára. – Ettől elsősorban azt várjuk, hogy kevesebb lesz a lemorzsolódás, hiszen mindenki képességeinek megfelelően választhat szakmát, és arra törekszünk, hogy ez így legyen. Magasabb lesz az átadott tudástartalom, mind elméleti, mind gyakorlati szinten, ellenőrizhetőbb lesz a képzési-oktatási színvonal is, és ezzel a rendszerrel mindenképpen közelebb kerülünk a vállalkozók, cégek munkaerő-igényeihez, igazodunk a munkaerő-piac elvárásaihoz − összegezte az elvárásokat Parragh László. Megjegyezte, hogy eredményre, tapasztalatra leginkább csak az első lezajlott képzési ciklus – három év − után számítanak. Mint mondta, a legnagyobb eredmény mindenképpen az eladható, piacképes tudás lesz.

 Az országos kamara elnöke kiemelte, hogy a szakképzési rendszer továbbra is többlet kapacitással bír, hiszen annak csupán 70 százalékát használjuk ki, további 30 százalékot lehetne és kell is betölteni. – Különösen fontos ez akkor, amikor tudjuk, hogy a magyarországi alacsony foglalkoztatottsági ráta oka az alacsony iskolázottság. Ha a munkanélküliek iskolázottsági összetételét tekintjük, akkor a 8 általánost el nem végzettek körében 75 százalékos munkanélküliségről beszélhetünk, a 8 általános befejezettek között is magas az arány, 40 százalék fölötti, a szakmunkások körében viszont már „csak” 25 százalék. Még ez is nagyon magas. Ebből következik, hogy a hatékonyabb, minőségibb szakképzésre kell helyeznünk a hangsúlyt – tette hozzá Parragh László.

 

Jobb esélyekkel

A Magyar Kormány és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara között a múlt év novemberében született meg az a megállapodás, amelynek értelmében immáron 125 gyakorlatigényes szakma teljes tartalomszabályozása átkerült a kamara hatáskörébe. A szakmai fejlesztőmunkát is kamara koordinálta a szakképző intézetekkel, szaktanárokkal és a szakmai képzésben részt vállaló vállalkozásokkal együtt működve. – A kialakított rendszert vegyesen fogadta a szakma, a finanszírozók és a vállalkozások is. Akik érezték a változások szükségességét, azok mellénk álltak, segítették a munkánkat, ám természetesen mindenütt vannak „ellendrukkerek”, akik inkább a kényelmi szempontokat részesítették előnyben. Érdekellentétek mindenütt vannak. A források adottak, mi úgy gondoljuk, ez a rendszer előremutató, átláthatóbb és logikusabb, és az előrehozott szakmai képzéssel megteremtjük annak a lehetőségét, hogy az alulmotivált, gyengébb képességű, hátrányos helyzetű tanulók jobb esélyekkel indulhassanak a munkaerő-piacon – mondta Parragh László.

Kalmár Erika