Üdvözöljük a

Történelmi idézetek

honlapján!

-

Történelmi idézetek

2008. január 2.

Idézetek neves személyiségektől

 

"Ma Ausztriában a kamarák az egyedüli független szervek, amelyeken keresztül a tartományok óhajaikat és kívánságaikat a központi kormány tudomására hozhatják. Sokat előreláthatólag nem fognak elérni, azonban nem jelentéktelen fontosságú az, hogy van egy szerv, amelynek legalább beszélnie szabad, míg a többieknek mind hallgatni és engedelmeskedniük kell."

/Báró Bruck, osztrák kereskedelmi miniszter/

Bruck kereskedelmi miniszter az alábbi módon indokolta Ferenc Józsefhez írott előterjesztésében a kamarák szükségességét (1850.): "eszközül szolgálhatnak a kereskedelmi és ipar érdekeinek előmozdítására, segítenek összekovácsolni a birodalom egységét, elősegítik a vámsorompók megszüntetését, és szorosabbá teszik a birodalom különböző részei közötti kapcsolatokat".

 “Jóváhagyom a jelen ideiglenes törvényt a kereskedelmi és iparkamarák felállítása tárgyában és felhatalmazom kereskedelmi miniszteremet az előterjesztett javaslatok végrehajtására.”

Bécs, 1850. évi március 18-án, Ferencz József s.k.

A császár áldását adta, és az ideiglenes törvény Magyarország és a társországok területén 11 kereskedelmi és iparkamarát hozott létre.

"Bízva a Kamara érdemes tagjainak jóra törekvő nemes buzgalmában nincs kétségem benne, hogy a szép intézet a kezdet és töretlen pálya nehézségeit megfeszített igyekezettel mindinkább legyűrve, semmit el nem mulasztandó, hogy nemes feladatát legkielégítőbb sikerrel megközelítse"

/Reviczky Menyhért miniszteri biztos 1850./

A nagyváradi kerület kormánybiztosa hirdetés útján tájékoztatta a lakosságot a kamara szervezéséről:

a császár és király "...nektek magatoknak nyújt arra módot, hogy mindent amire szükségetek van, mindent mi munkátok árát csökkenti, szóval minden méltányos kívánatokat, és véleményeiteket, önmagatok, vagy ügyvivőtök és műtársaitok által megtudhassa... megparancsolta (kereskedőknek, iparosoknak és gazdáknak) kereskedelmi és iparüzleti kamarába gyűljenek össze..." és a gazdasággal kapcsolatos javaslatokat és véleményeket a kereskedelmi miniszternek terjesszenek fel.

“Feltétlenül szükségesnek tartom, hogy a kamarák minden alkalommal teljes szabadsággal és függetlenséggel nyilváníthassák véleményüket, mert ha e részben bármiképpen is korlátoztatnának, véleményüket nem tekinteném az érdekeltek hamisítatlan véleményének. …A kormány részéről a kamarák minden alkalommal igénybe fognak vétetni, de a kamarák is teljesítsék hivatásukat függetlenül fenntartva a kontaktust az ipar és kereskedelem egészével”.

/Baross Gábor, ipari, kereskedelmi és közlekedési miniszter beszéde a kamarák egyetemes ülésén, Budapest, 1889. Október/

“A világon végigszáguldó Napóleoni francia viharok szele leejtett egy marseillei magszemet, amely a magyar tengerpart corpus separatumának földjén megfogantatott és kinőtt ott életképes növénnyé, az első magyarországi kereskedelmi és iparkamarává…”

/Szávay Gyula: A magyar kamarai intézmény 1927/

"Szervezetünknek adott lényege mindig az marad, hogy a kamarák a szabad kereskedelmi és ipari életnek törvényes alapon álló autonóm parlamentjei, melyek maguk választotta vezetőikkel és szakmunkásságra alkalmas hivatalukkal mindig és mindenkivel szemben kötelességszerűleg a kereskedelmi és ipari élet együttes érdekeiért harcolnak. A rendeltetésüket megfelelően akkor képesek teljesíteni, ha a szervezetük simulni tud az idők korszerű igényeihez, ha önkormányzati szabadságuk teljes, ha anyagi helyzetük rendezett és függetlenségüknek minden attributuma megvan."

/Szávay Gyula, a volt debreceni kamara titkára/

“Mindenről tudomást venni, mindenben eljárni, ami csak a legkisebb kapcsolatban lehet a kereskedelem érdekeivel.”

/A glasgow-i kamara alapszabályában megfogalmazott közös kamarai cél. Dunwoody: Chamber of Cammers. London, 1935/

“ Az állam gazdasági szerepvállalásának csökkentéséhez szükség van a gazdasággal összefüggő közfeladatok egy részének az érintettek önigazgatása útján történő ellátására. A magyar nemzetgazdaság korszerű piacgazdasággá való átalakulásának egyik előfeltétele, hogy – az egyesülési jog alapján működő társadalmi szervezetek mellett, azok jogainak és törvényes érdekeinek sérelme nélkül - a gazdaság szereplői által átalakított, önkormányzattal rendelkező, az állami igazgatás szerveitől elkülönülten működő szervezetek jöjjenek létre, amelyek törvényi felhatalmazással – és a gazdasági verseny szabadságának tiszteletben tartásával- végzik a gazdaság fejlesztésével, támogatásával, általános érdekeinek előmozdításával kapcsolatos tevékenységüket. “  

/A parlamenti elfogadás előtt álló közjogi kamarák törvényjavaslatának preambuluma

Törvénytervezet a kamarákról. Budapest Business, 1993. 16. szám/

“Akkor, amikor a szabad piaci versenynek a hatalom szabad teret engedett, fejlődésnek, virágzásnak indultak a kamarák. Ott, ahol a kormányzás erősen centralizált a gazdaság direkt irányítása nem tűrte meg a kamarákat.

Tisztelet a haladásért, a vállalkozás szabadságáért és a tisztes gyarapodásért küzdőknek.”

/Ruszkabányi György, A vállalkozás szabadsága, előszó 2000/