Üdvözöljük a

Kamara - történet

honlapján!

-

Kamara - történet

2008. január 2.

1811. az első magyarországi kamara alakulása Fiumében

1814. a napóleoni hadak kivonulásával megszűnik a kamara

1829. Kereskedelmi Küldöttség néven újra kezdi működését

1848. a Batthyány-kormány kezdeményezi a kamarák megalapítását

1850. császári pátens, a kamarák létesítéséről a Debreceni Kereskedelmi és Iparkamara megalakulása

1864. kamarai aktivitással megalakult a pesti áru és értéktőzsde

1868. tv. biztosította a kamarák alkotmányon nyugvó rendszerét (kötelező regisztráció,a kereskedelem és az ipar együttes képviselete)

1873. a gazdasági válság idején a kamarák tekintélye mélypontra zuhant

1882. az országban elsőként a soproni kamara tett javaslatot a vasárnapi munkaszünetbevezetésére

1896. a milleniumi kiállításra a kiállítók szervezésében a kamarák komoly szerepet vállaltak

1907. a kamarák a vámunió további fennmaradása mellé állnak

1912. a külkereskedelem fejlesztése érdekében a kamara és a gyáriparosok szövetsége megalakítja a Vámpolitikai Központot, mely1920-ban megszűnik

1916. megalakul a 14 kamarát tömörítő Vidéki Kamarák Központja

1919. a Tanácsköztársaság bezáratja a kamarákat, de a közös iroda továbbra is működik

1922. tv. szabályozza a képesítéshez kötött iparok gyárszerű űzésének követelmény-rendszerét és a kamarai szakvizsgák intézményét

1923. tv. a tisztességtelen verseny kapcsán felmerült vitákban véleményezési jogot adott

 

1924. tőzsdeszabályozási feladatot kap a kamara

1926. képviseleti jogot kapnak a kamarák a felsőházban

1928. a kamarák hivatalos képviseleti jogot nyernek a megyei és a városi törvényhatóságokban gazdasági események szervezése, pl. Magyar Hét

1929-33 a gazdasági válság idején kamarai tanulmányok készültek a válság okairól

1931. a debreceni kamara külön kiadvánnyal segíti a könyvek alapján történő adóztatást

1933. tv. véleményezési jog kiállítások rendezésében, külföldi vásárokon való részvétel engedélyezésében

1934. tv. a jövedelmek szerinti választási csoportok létrehozásával érik el, hogy az egyes csoportoknak súlyuknak megfelelő érdekérvényesítési lehetősége legyen

1935. a mestervizsgák bevezetése

1940. felfüggesztik a kamarák autonómiáját, nem folytathatják gazdasági helyzetelemző, a kormányt ellenőrző, az új intézkedéseket kezdeményező tevékenységüket

1945. Újjá alakulnak a kereskedelmi és iparkamarák, jelentős szerepet kapnak az országújjáépítésében

1948. államosítják a kamarát is, elveszti vagyonát, megszüntetik önkormányzatát, centralizáltan létrehozzák a Magyar Kereskedelmi Kamarát

1956-67 a kamara vezetőségében a külkereskedelmi miniszter és a Magyar Nemzeti Bank elnökének képviselője is helyet kap

1967. állami gazdasági és társadalmi szervezeteknek külkereskedelmi tevékenységükkel kapcsolatos érdekképviseleti szerve a kamara

1980. bővül a feladatkor: érdekközvetítő, - egyeztető és - képviseleti tevékenység, valaminta nemzetköz kapcsolatok fejlesztése

1983. a Magyar Kereskedelmi Kamara Észak-Alföldi Bizottságának megalakulása

1987. megalakul a Magyar Gazdasági Kamara szövetségi rendszere, többek közt az Észak - Alföldi Regionális Gazdasági Kamara

1994/ XVI. sz. törvény kötelező tagságú gazdasági kamarákról október 25. a Hajdú-Bihar megyei Kereskedelmi és Iparkamara alakuló küldöttgyűlése

1999/ CXXI sz. törvény az önkéntes tagságú kamaráról

2000. egybeolvadás a kézműves kamarával

2000. november 1. önkéntes kamarai tagság kezdete

2010.novemberben keretmegállapodás jött létre Magyarország Kormánya és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara között a szakképzés központi programjainak kidolgozásáról, további szakmák képzésének kamarai felügyelet alá adásáról.

2012. A Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara történetének újabb jelentős állomásához érkezett a Nonprofit Gazdaságfejlesztő Szervezetek Háza építésével, amely a történelmi múlthoz kötődve méltó helyet teremt a vállalkozások működését támogató szervezetnek.