Már tart a 4. ipari forradalom

Szerző: Czirbik Milán | 2018. február 15.

A digitális analfabetizmus gátolja az új technológiák meghonosodását a magyar gazdaságban.

 

 „Az elmúlt 10 évben felhalmozódott információ mennyisége meghaladja az emberiség korábbi 10 ezer évének az adatmennyiségét, ami sokkal nagyobb sebességre kényszeríti a világot” - erről Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért és szabályozásért felelős államtitkára beszélt a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara üzleti fórumán, melynek fókuszában az Ipar 4.0, azaz, a negyedik ipari forradalom kihívásai álltak.

 

Köszöni, jól van

 

A magyar gazdaság általános állapotáról a szakember elmondta, hogy az elmúlt évben a hazai GDP növekedése 4 százalék volt, tehát az ország valóban jól teljesített. Ötödik éve tart a pozitív trend, amikor a hazai növekedés az európai átlag kétszeresét teszi ki. A másik pozitívum az, hogy az államadósság folyamatosan csökken, a múlt év végén két százalékon teljesült a hiánycél. - A legnagyobb probléma (ha egyáltalán probléma), a munkanélküliség. Az országos átlag 4 százalék körül van, a nyugati országrészben kevesebb, a keletiben több. Ha elérjük az átlag 3 százalékot, az azt jelenti majd, hogy gyakorlatilag nincs munkanélküliség hazánkban – fogalmazott, hozzátéve, hogy a kamarának is az a feladata, hogy miként lehet előteremteni azt a szakképzett munkaerőt, amellyel biztosítani lehet, hogy a vállalatok fejlődése töretlen legyen. A gazdaság hajtómotorja az ipar, mely ágazat tavaly majdnem öt százalékkal nőtt. A külkereskedelmi mérleg is régóta pozitív. A gazdaság másik fontos hajtóereje a beruházások, melyek szintén élénkülnek. „Erre az évre a minisztérium 4,3 százalékos gazdasági (GDP) növekedést tervez. A reálbérek tavaly átlagosan több mint 10 százalékkal nőttek, idén ezen a téren mérsékeltebb növekedésre számítunk. A termelékenységünk javulni fog, az infláció pedig 2-3 százalék között alakul. Mindez annak köszönhető, hogy a vállalkozásokat segítő környezet Európában a legjobbak közé tartozik” - véli.

 

23-ról 30 százalékra

 

Lepsényi István azzal folytatta, hogy az Európai Unióban évekkel ezelőtt bekövetkezett egy paradigmaváltás, melynek lényege az, hogy nem a szolgáltatásokat kell bővíteni, erősíteni, hanem az ipart. Kiderült ugyanis, hogy az erős iparral rendelkező országok sokkal jobban ellenállnak a külső hatásoknak. - Ezért mondtuk azt mi is, hogy az ipari jelenlegi 23 százalékos GDP-részesedését 2020-ig 30 százalékra kell növelni. Az iparfejlesztési stratégiát arra alapoztuk, hogy miután néhány éven belül minden iparágban a digitális technológiák lesznek a legfontosabbak, nálunk elsősorban a járműgyártásra, a honvédelmi iparra, az infokommunikációra, a zöldtechnológiára, az egészségiparra, az élelmiszeriparra és a speciális gépgyártásra érdemes fókuszálni, ezekre erőforrásokat koncentrálni – sorolta az államtitkár, aki szerint a virtuális és a fizikai világ összefonódása, a minden területet átfogó digitalizáció jelenti a negyedik ipari forradalmat. Általa nő a termelékenység, csökken az állásidő, gyorsabb lesz a piacra kerülés, kevesebb a karbantartási idő, ami mind azt üzeni a magyar vállalatoknak, hogy lemaradnak, ha nem alkalmazkodnak ezekhez a kihívásokhoz.

 

Gyenge kezdés után...

 

Miközben a multinacionális vállalatok napi gyakorlatába folyamatosan épülnek be a legmodernebb digitális technológiák, a hazai GDP 52 százalékát előállító, és a munkavállalók 72 százalékát foglalkoztató kis- és középvállalati szektor cégei igencsak hadilábon állnak a korszerű ismeretek befogadásával. A helyzetet súlyosbítja, hogy egy friss, 150 magyarországi nagyvállalat megkérdezésével készült felmérés szerint, közülük is csak 14 százalék alkalmaz jelenleg intelligens megoldásokat. Nem jobb a helyzet a magyar lakosság informatikai ismeretei terén sem, márpedig a digitális analfabetizmus nyilvánvalóan gátolja az új technológiák meghonosodását a gazdaságban. - Az új kihívásoknak való megfelelés érdekében a szakképzési tananyagot belátható időn belül radikálisan át kell alakítani. Tíz éven belül ugyanis a ma oktatott szakmák 80 százaléka megszűnik, vagy teljesen átalakul. Mivel azt látjuk, hogy a nagyvállalatok csinálják a digitalizációt, míg a 80 ezer céget számláló kkv-szektor tagjai egyelőre csak beszélnek róla, tavaly létrehoztunk az országban öt olyan mintagyárat (ilyen Debrecenben az NI Hungary Kft.), amelyek vállalták, hogy úgynevezett Ipar 4.0 alkalmazásokkal ismertetik meg a kisebb cégeket. Ezeknél a cégeknél a gyakorlatban lehet látni a digitalizáció áldásos hatásait. A vállalkozó szellemű kisebb cégeket pedig pályázati forrásokkal segítjük, hogy hozzáférhessenek a jövő technológiáihoz – tekintett előre a szaktárca államtitkára, aki egyébként maga is multinacionális cégtől érkezett a politikába.

 

 

Petneházi Attila

petnehazi.press@gmail.com