Magyar-orosz gazdasági fórum Budapest, 2013. március 27.

2013. március 28.

A magyar külgazdaság-politika egyik legfontosabb feladata a magyar-orosz kereskedelmi kapcsolat kiegyensúlyozása, a két ország külkereskedelmében mutatkozó mintegy 5 milliárd dolláros magyar passzívum ledolgozása – hangsúlyozta Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára az MKIK magyar-orosz tagozatának gazdasági fórumán.

A keleti nyitás sikere nagymértékben múlik a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA), a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), valamint a kereskedőház-rendszer szoros együttműködésén - emelte ki Szijjártó Péter. Elmondta, hogy az idén Moszkvában, Asztanában, Rijádban és Pekingben mindenképpen nyílik magyar kereskedőház, hogy ezeken a piacokon a magyar kis- és középvállalkozások érvényesülését segítsék.  

Oroszország Magyarország számára a harmadik legfontosabb kereskedelmi partner, az Európai Unión kívüli kapcsolatban pedig az első helyen áll, míg Oroszország esetében Magyarország a 23. helyet foglalja el.  A magyar-orosz külkereskedelemi forgalom 2008-ban volt a legnagyobb, akkor 14 milliárd dollárt tett ki a két ország közötti kereskedelem, majd a válság hatására 2009-ben 8,5 milliárd dolláros mélypontra zuhant. Az ezt követő években azonban folyamatosan bővült. A forgalom 2012-ben némileg mérséklődött az előző évhez képest, 11,6 milliárd dollár tett ki, ugyanakkor az egyenleg az energiahordozók magyar importja miatt 5 milliárd dollár magyar negatív szaldót mutat - mondta Szijjártó Péter.

Magyar oldalról a legnagyobb potenciált a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek adják, a két szektor jelenlegi részesedése az orosz piacra irányuló magyar exportban 8 százalék, így bőven van lehetőség a fejlődésre. Orosz kereslet van magyar szarvasmarha, búza, kukorica, zöldség, gyümölcs iránt, emellett nyitottak más termékekre is, köztük a magyar tudástechnológia, nanotechnológia termékeire - tette hozzá. Az Oroszországba irányuló magyar export növeléséhez felvásárlási kapacitással, raktározási lehetőséggel kell rendelkezni, és meg kell szervezni a szállítást, az elosztást - fejtette ki Szijjártó Péter.

Az egyik legnagyobb orosz kiskereskedelmi üzletlánc keresi Közép-Európában partnerét raktárbázis kialakítására. A HITA olyan befektetés-ösztönzési ajánlatot ad az orosz kiskereskedelmi láncnak, hogy Magyarországot vonzó célponttá tegye - hangsúlyozta az államtitkár. Az oroszországi magyar export növelését segíti majd a Moszkvában április 23-án nyíló kereskedőház, amelyet a Quaestor magáncég hozott létre, viszont keresik az állam bekapcsolódásának lehetőségét.

Az államtitkár kiemelte, hogy számítanak a kamara közreműködésére is annak az adatbázisnak a létrehozásában, amelyben a potenciális magyar kínálat, illetve az orosz potenciális kereslet szerepel majd. Beszédében Szijjártó Péter kitért arra, hogy Oroszország 2014-ben Szocsiban téli olimpiát, illetve 2018-ban labdarugó világbajnokságot rendez, és magyar mérnöki tudással, infrastruktúra fejlesztő kapacitással be lehetne kapcsolódni ezekbe az orosz fejlesztésekbe.


Parragh László, az MKIK elnöke a gazdasági fórumon fontosnak nevezte az intézményrendszerek együttműködését. Kifejtette, hogy a kamara nemzetközi tevékenységét több területen is erősítette, jelen van az európai kamarában, az Eurochambres-ben, a bilaterális kapcsolatok bővítésére tagozatokat, illetve vegyes kamarákat működtet. Tavaly az MKIK tagozatán keresztül több orosz régióval is erősítette kapcsolatát, illetve vizsgálja az együttműködési lehetőséget az orosz tulajdonban került Volksbankkal is.
Tóth Imre, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK), valamint az MKIK magyar-orosz tagozatának tiszteletbeli elnöke a gazdasági fórumon elmondta, hogy az orosz föderációs kamara megítélése szerint is az MKIK magyar-orosz tagozata tavaly az orosz piac egyik legaktívabb résztvevője volt a cseh és a német kamarák mellett.

Markov Dmitrij, az Oroszországi Föderáció Kereskedelmi Képviseletének magyarországi gazdasági igazgatója  a magyar-orosz gazdasági kapcsolatok jelentőségéről beszélt.  Andrej Mazin, a Rosatom magyarországi képviselője a cég magyarországi jelenlétét és pályázati terveit ismertette.

 

A program további részében az MKIK Magyar-Orosz Tagozatának ügyrendi és személyi kérdéseiről volt szó.

(MTI forrás felhasználással)