Üdvözöljük a

Dinamikusan fejlődő magyar-török üzleti kapcsolatok

honlapján!

-

Dinamikusan fejlődő magyar-török üzleti kapcsolatok

2011. április 26.

A magyar-török viszony hagyományosan jó történelmi kapcsolatokkal rendelkezik. Törökország az elmúlt években rendkívül dinamikusan fejlődött. Korszerű ipari parkok jöttek létre, jelentősen nőtt az ipari termelés, a turisztika. Igen jelentős, jól képzett fiatal munkaerővel rendelkezik. Több területen is termelése a világ élvonalába tartozik. (Textilipar, üvegipar, kerámiagyártás, szórakoztató elektronika, egyes építőipari termékek.) Igen dinamikusan nő a két ország közötti kereskedelmi forgalom is. Ez az elmúlt évben meghaladta a kétmilliárd dollárt, amelynek része a magyar kivitel.

 

A Magyar-Török Üzleti Tanács csaknem 10 éve alakult, elsősorban a kétoldalú üzleti kapcsolatokban érdekelt vállalkozások részvételével. Mintegy 4 éve alakult ujjá, amióta a főpartner a török DEIK, a török külkereskedelmi kapcsolatokat fejlesztő szervezet. Magyar oldalról a partnerség, mint kereskedelemfejlesztési tevékenység a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara feladata. Az együttműködés fontosságát jelzi, hogy a 15 éve működő Magyar-Arab Kamarai Tagozat Elnöksége mellett a török üzleti tanács társelnöki feladatát is a kamara alelnöki szinten látja el – mondta Miklóssy Ferenc, a Magyar-Török Üzleti Tanács társelnöke.

 

 Növelhető az export

 

Mint mondta, az elmúlt évtizedekben az iszlám világgal folytatott kereskedelmi kapcsolatok igen széleskörűek voltak, jelentős magyar aktívumokkal. A 80-as években a 10 ezer főt is meghaladta a térségben dolgozó magyarok száma. Ezekben az országokban nagyon sok olyan szakember került vezető posztokra, akik Magyarországon szerezték diplomájukat. A rendszerváltás után ez a forgalom rendkívüli módon visszaesett, s a létrejött tagozat ezen a helyzeten javítani.  − Ugyanezeket a célokat tűztük ki a magyar-török viszonylatban is. Ezt a hagyományok mellett két körülmény is inspirálta, egyrészt Törökország egyre szorosabb kapcsolatot és együttműködést alakított ki az Európai Unióval, törekszik annak tagja lenni. Másrészt történelmi és vallási kapcsolatai, földrajzi elhelyezkedése és gazdasági súlya alapján a térség vezető gazdasági és politikai hatalma. Széleskörű együttműködést fejleszt az arab világgal, a volt szovjet tagköztársaságokkal és a balkáni országokkal. A magyar export, illetve a kereskedelmi együttműködés török közvetítéssel, vagy törökországi befektetéssel ezen országokban is jelentősen növelhető. A dinamikus török gazdasági növekedés (2010-ben mintegy 9 %) egyre nagyobb tőkebefektetést is eredményez. A török vállalkozók nagy érdeklődéssel tekintenek Magyarország felé. Itt hagyományosan jól érzik magukat. Az itt lévő működő török tőke mintegy 30 millió euró, jelentősen elmarad a lehetőségektől. Várhatóan ez a szám a közeljövőben erőteljes növekedést mutat. A jelenlegi befektetések elsősorban hírközlés, szolgáltatás és a kereskedelem területén vannak. Törökországban évente mintegy 1,5 millió személygépkocsit gyártanak, így nagy lehetőség van az autóipari együttműködésben is. Nagy az érdeklődés a magyar élelmiszer feldolgozásban való befektetés iránt. Idegenforgalmi szolgáltatás, szállodaipar területén Törökország igen nagy léptékben fejlődik, s ez jellemzi az ilyen irányú külföldi befektetéseket is. Várható, hogy ez a tőke rövidesen Magyarországon is jelentős nagyságrendben megjelenik – sorolta a tényadatokat Miklóssy Ferenc.

 

Korlátlan felvevő piac

 

 Törökország szinte korlátlan felvevő piacot jelent a magyar szarvasmarha számára. Emellett a korszerű technológiával rendelkező magyar vállalkozásoknak jelentős export piac lehet a megújuló energiaforrások technológiai transzferének, a takarmány feldolgozó és állattenyésztési technológiák, az ivóvíz, szennyvíz-, kommunális és veszélyes hulladék kezelése, az autóipari beszállítások, műanyagipari alapanyagok, hengerelt acéllemezek értékesítése. − A Magyar-Török Üzleti Tanács feladata a két ország magánvállalkozásainak segítése az együttműködésben, illetve harmadik piaci közös megjelenésben. Ehhez természetesen mindkét oldal számít az állami kereskedelemfejlesztési eszközökre, ösztönzésre. Az Üzleti Tanács az információk cseréjére, szakterületekre orientált üzletember találkozókra, partneri kapcsolatokra éves programot készít. Általában évente kétszer tart közös tanácskozást, ahol értékeli az eredményeket, meghatározza a következő időszak céljait. Mindemellett szervezeteiken keresztül információval látja el az érdeklődő vállalkozókat, igyekszik részükre társpartnert keresni az együttműködéshez. Ehhez jelentős segítséget nyújt a Törökországban lévő Magyar Gazdasági Diplomácia – tette hozzá a társelnök, megjegyezve, hogy bíznak benne, hogy egyre több üzletember ismeri fel mindkét oldalon az együttműködési lehetőségeket, s nagymértékben nőnek az üzleti kapcsolatok, befektetések.