Üdvözöljük a

Cafeteria-ügyek – csak jobb lehet

honlapján!

-

Cafeteria-ügyek – csak jobb lehet

2010. október 18.

Az Országgyűlésnek benyújtott adótörvény-javaslatban kitérnek a cafeteria-rendszerre is. E szerint a kormány eltörölné a természetbeni juttatást, mint adójogi kategóriát. A nem pénzben történő juttatásokat az összevont adóalap részeként kezelik majd, vagyis ugyanúgy kell adózni és járulékot fizetni utánuk, mint a bér után. A személyi jövedelemadót a dolgozó fizeti meg, és őt is, meg a kifizetőt is terheli járulékfizetési kötelezettség is. Az adóalap az szja esetén a juttatás értékének 1,19-szerese. De az új szabály alól lesznek kivételek.

A juttatások további köre kedvezményezett béren kívüli juttatás, ami után a munkáltató fizet személyi jövedelemadót, de járulékot, és eho-t nem kell leróni. Ebbe a kategóriába tartozik majd  az üdülési csekk, az üdülési szolgáltatás, a meleg-étkeztetés, a nyugdíj-előtakarékossági és önkéntes pénztári támogatások, az internethasználat juttatása, és új elemként a megújulási kártya-számlára történő munkáltatói hozzájárulás. A plasztik lényege, hogy a munkavállaló a kártya kibocsátására felhatalmazott banknál vezetett számlájára a munkáltató támogatást utalhat, amiből az illető a "rendszerbe" bevont szolgáltatóknál vásárolhat. A részletekről kormányrendeletet adnak majd ki.


A jelenlegi természetbeni juttatások közül a sportszolgáltatás, a személyszállítás, a munkavállalóknak egységesen vagy szabályzat alapján történő juttatás, a helyi bérlet, iskolarendszerű képzés átvállalt díja, az iskolakezdési támogatás is a ma
gánszemélynél keletkeztet adókötelezettséget. Ez azt jelenti, hogy a kifizető egy későbbi kifizetésnél vonja le az juttatásra eső adóelőleget, vagy a magánszemélynek adott igazoláson felhívja a magánszemély figyelmét, hogy a le nem vont adóelőleget a magánszemélynek kell megfizetnie.


Szűk körben a nem pénzbeli juttatások után a kifizetőt terheli az szja, és járulékfizetési kötelezettség. Ebbe a körbe tartoznának azon juttatások, amelyeknél nem állapítható meg a dolgozó által megszerzett bevétel nagysága és a reprezentáció, az üzleti a
jándék, a csoportos biztosítás, a telefonszolgáltatás magáncélú használata miatt keletkező bevétel, és a béren kívüli juttatások értékhatárt meghaladó része.

 

Forrás: Napi.hu