Az orosz befektető is gyorsabban ideér

Szerző: Czirbik Milán | 2017. december 19.

Magyar-orosz üzleti találkozóval folytatódott az első moszkvai repülőjárat debreceni landolása.

Mostantól hetente kétszer repülőgéppel is eljuthatunk Debrecenből Moszkvába. A Wizz Air légitársaság első közvetlen járata 2017. december 18-án landolt a cívisvárosban. A repülőtéren rendezett ünnepségen elhangzott, hogy ezzel már nyolcra nőtt a Debrecenből elérhető desztinációk száma.

A megtartó erő

 

A gazdaság, a kultúra, valamint a turizmus területén is az együttműködések további erősödését várja mind az orosz, mind a magyar oldal a Debrecen-Moszka járat indításától. A hétfőn és pénteken közlekedő repülőjárat megkönnyíti többek között az exportpiac fellendülését, a testvérvárosi és a gazdasági együttműködéseket, valamint a turisztika forgalom élénkülését is.

A lehetőségekről, jövőbeli tervekről a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett magyar-orosz kétoldalú gazdasági találkozón egyeztettek a város, a megye és a Kamara képviselői az orosz delegáció tagjaival.

 

A találkozó résztvevőit Póser Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Ipakamara alelnöke köszöntötte. Ezt követően Papp László, Debrecen polgármestere ismertette részletesen a város közép- és hosszútávú terveit. Papp László kijelentette: Debrecen lakosságmegtartó ereje a régióban az egyik legjobb, amiben a befektetők jelentős invesztícióinak is fontos szerepe van. „Debrecen rendelkezik egy közép-és egy hosszútávú stratégiai tervvel. Középtávon az Új Főnix Terv egy olyan 200 milliárd forintos fejlesztési program, aminek 2022-23-ig tervezzük a végrehajtását. A terv hat fő területre koncentrál: gazdaságfejlesztés és munkahelyteremtés, közlekedés, kultúra és oktatás, jólét, szociális és egészségügy. Mi vagyunk az ország legsikeresebb városa gazdaságfejlesztési szempontból” - mondta, hozzátéve, hogy 2014-től máig több mint 200 milliárd forint működőtőke érkezett hozzánk, részben piaci szereplők által, részben uniós támogatásként. - Mi nem csak várunk a támogatási lehetőségekre, hanem magunk is aktív részesei vagyunk a fészekrakásnak. A város (részben magántőke bevonásával) 30 ezer négyzetméteres irodaházat épít, hiszen az egyik erősségünk az SSC (szolgáltató szektor). A Déli Ipari Övezet több száz hektáron várja a befektetőket. A terület egyik része gyárak fogadására alkalmas, a másik részén pedig ipari innovációs park jön létre, ott irodaházak, üzletközpontok, szállodák kapnak majd helyet.  A debreceni jelenleg a régió egyetlen olyan repülőtere, amely légi, közúti és vasúti kapcsolattal is rendelkezik. Idén már 310-320 ezer utasunk lesz és ez a szám évről-évre nő. A város létrehozta a befektetési ügynökségét, ami gyakorlatilag egyablakos ügyintézésre ad módot. A helyiadó-rendszerünk kifejezetten a technológiai iparágak letelepedését segíti – folytatta.

Elhangzott az is, hogy a várost érintő gyorsforgalmi úthálózat folyamatosan fejlődik, új központi főpályaudvar épül. Debrecen a 2020-as évekre az a város lesz, amelyik Budapesthez hasonlóan gyakorlatilag minden égtáj irányából elérhető lesz gyorsforgalmi utakon. „Iskolaváros vagyunk, az óvodától az egyetemig 80 ezer diák tanul Debrecenben. Ez óriási kincs a képzett munkaerőért vívott harcban is. A 20-as évek közepére 30 százalékkal szeretnénk növelni a debreceni diákok létszámát. Hiánypótló projekt a nemzetközi iskola létesítése, ilyen intézménye csak a fővárosnak van. 2023-ban Debrecen Európa Kulturális Fővárosa szeretne lenni, ami komoly kötelezettségeket ró ránk, de megéri” - érvelt a vendégeknek a városvezető, aki szerint Debrecen egyre láthatóbb a nemzetközi térben.  Ami persze szinte természetes annak ismeretében, hogy csak az elmúlt három évben több mint 4 ezer új munkahelyet jelentettek be a megyeszékhelyen.

 

Attraktív legyen

 

Bulcsu László, a megyei közgyűlés alelnöke arra fűzte fel mondandóját, hogy Hajdú-Bihar megye területén egy kiemelt turisztikai desztináció alakult ki, amit a kormány jelentős forrásokkal támogat. „Ez valójában a már meglévő aranyháromszög (Debrecen, Hajdúszoboszló és Hortobágy) némileg bővített, frissített, innovatívabb változata. Az egész ágazat szemléletváltáson megy át, ami inkább az attraktív turizmus felé mutat. A megyei önkormányzatnak egy feladata van a turizmus fejlesztésében, az, hogy a megye Debrecenen kívüli fejlesztéseit a megyeszékhelyen folyó törekvésekkel összhangba próbálja hozni. Az egyik nagy projekt például egy kerékpárút-fejlesztés, ami Nagyváradot fogja összekötni a Tisza-tó térségével. Ez sok érintett településnek kínál módot arra, hogy mindenféle turisztikai attrakciót vonultassanak fel a náluk megforduló vendégeknek. Óriási lehetőségek rejlenek a megye gyógyvízkincsében. Komolyan foglalkozunk az öko- és gasztroturizmussal is; rengeteg fesztiválunk van, ezeket is fel lehet mindenféle kísérőrendezvénnyel öltöztetni. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a turisztikai desztináción belül semmi nem öncélúan történik, igyekszünk a különböző fejlesztéseket egymással összehangolni” - mondta az alelnök.

 

A tudás hatalom

 

Bakhit Kaskeev, az Innovatív Technológiai Központ osztályvezetője elmondta, hogy ők az innovációs központokat egyesítik. „A szervezetünk a moszkvai egyetemen jött létre, és ma már rengeteg helyen működnek országszerte olyan innovációs központok, amelyek közül sokat bérbe adnak a kkv-knak azért, hogy segítsék az ott folyó kutató-fejlesztő tevékenységet. - Tudományos és oktatási intézményeknek is nyújtunk szolgáltatásokat, évente mintegy 70 ezer embert támogatunk. Több mint 30 ezer új munkahely jött már létre a közbenjárásunkkal. Sok energiát szentelünk arra, hogy a fiatalok alkotó módon álljanak hozzá a feladataik megoldásához, ennek érdekében szakköröket is életre hívunk. Mérnöki központokat dotálunk azzal a nem titkolt szándékkal, hogy az országunkon belül meglévő hatalmas földrajzi távolságok az innováció terén is áthidalhatóak legyenek. Nonprofit szervezet vagyunk, a tudástechnológia szolgálatában. Hisszük, hogy ezáltal a lakosság életszínvonala is növelhető” – állította meggyőződéssel.

Danil Khaidukov, az Oroszországi Kereskedelmi és Fejlesztési Tanács analitikai osztályvezetője azzal kezdte, hogy nagyon komfortosan jutottak el Moszkvából Debrecenbe az első közvetlen járattal, és ez üzenet lehet a térség iránt érdeklődő orosz befektetőknek is. „A debreceni reptérrel egy 5 éves megállapodást írtunk alá, azt remélve, hogy lesz folytatása. Egy ilyen járat közelebb hozza egymáshoz az üzleti közösségeket, ami azt eredményezheti, hogy a kétoldalú kapcsolatok magasabb szintre lépnek. Nekünk az a dolgunk, hogy segítsük az orosz vállalatokat megjelenni a nemzetközi porondon, növelve ezzel a kivitelüket. Több mint 50 nemzetközi szervezettel kötöttünk eddig megállapodást a globális kapcsolatok integrálásáról. Ehhez persze partnerségre van szükség. A mai esemény azt bizonyítja, hogy Debrecen városa, az itt működő egyetem és a megyei kereskedelmi és iparkamara felismerte a jövőbe mutató közös érdeket” - mondta elismerően.