Üdvözöljük a

A múlt hagyatékai tovább élnek

honlapján!

-

A múlt hagyatékai tovább élnek

Szerző: Szatmári Alexandra| | 2010. december 10.

Idén 160 éve annak, hogy megalakult a Debreceni Kereskedelmi és Iparkamara. Ezen jeles esemény alkalmából rendezett ünnepi emlékülést a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara december 9-én Debrecenben, a Megyeháza Árpád-termében. Idén az emlékülés keretében mutatták be a TOP 100-as Kiadványt, és adták át a megye legjobb vállalkozásainak járó TOP 100 díjakat is.

A rendezvényt Miklóssy Ferenc, a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (HBKIK) elnökének köszöntője nyitotta. Mint elmondta, a kamarák Európa szerte olyan intézmények, amelyeknek sajátos történelmi és szervezeti fejlődésük van, támogatják a gazdasági és üzleti élet fejlődését helyi és regionális szinten, szolgáltatást nyújtanak, és konzultációs fórumként szolgálnak. A II. világháború után megnyirbálták ugyan a kamara szerepét, de a rendszerváltás új alapokra helyezte a kamarai rendszert is, amelynek feladata, hogy biztos hátteret nyújtsanak a vállalkozóknak. − A múlt iparosai és kereskedői például szolgálhatnak a jelen vállalkozóinak – tette hozzá az elnök. Rácz Róbert, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke beszédében elmondta, hogy 1850-ben tizenegy településen jött létre kamara. Ebből mindössze három – Pest, Sopron, Debrecen – volt már akkor is a mai Magyarország területén, amely mutatja, hogy honnan is kellett felállnia az országnak. Pajna Zoltán, Debrecen város alpolgármestere felhívta a figyelmet, hogy megannyi párhuzam fedezhető fel az 1850-es és napjaink kamarái között. Hasonló módon látták a gazdaság helyzetét, és ismerték fel az intézkedések szükségességét. A gazdasági problémák okozója mindenkor a nemzetközi pénzügyi és hitelrendszer megbicsaklása. A múltban a kamara kisipari, kiskereskedelmi kölcsönöket próbált folyósítani. Ez természetesen nem segély volt, hanem egyfajta hitelakció, amely a termelőmunkát volt hivatott lehetővé tenni. − Lényeges, hogy a múlthoz hasonlóan, a jövőben is harsányan és erőteljesen kell megnyilvánulni – fogalmazott az alpolgármester.

 

 A kkv-k szerepe a gazdaságfejlesztésben

 

- Az Új Széchenyi tervben a vállalkozók érdekei és javaslatai fogalmazódnak meg – ezekkel a szavakkal kezdte meg előadását a Nemzetgazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési főosztály osztályvezetője, Varga Ferenc. Központi témája az Új Széchenyi terv volt, valamint a kis- és középvállalkozások szerepe a jövő gazdaságfejlesztésében. Összesen hét programot fogalmaztak meg, amelyeknek egyike a vállalkozásfejlesztésre irányul. Nevezhető akár a vállalkozói becsület helyreállításának, a tehetség kibontakozásának, és Magyarország gazdasági szereplőinek programjaként is. Lényege, hogy egyfajta szövetséget ajánl a vállalkozóknak. Ehhez szükségszerű a jogbiztonság, az egyszerű szabályok, a bürokrácia terjedésének megakadályozása, vagyis egységes alapelvekre és eredményorientált rendszerre, és a támogatási rendszer átalakítására van szükség. Többek között ezek a hazai vállalkozások kívánalmai. – fogalmazott Varga Ferenc. Természetesen a gazdasági kamaráknak ebben érdemi szerepük van. Növelni kell a vállalkozások innovációs képességét, és hinni kell a tisztességes vállalkozások sikerében. Az új fejlesztéspolitika a pályázatot igazítja a vállalkozáshoz, és nem fordítva. A vállalkozásfejlesztési program három prioritása a vállalkozás építése, a vállalkozói aktivitás növelése, és az üzleti környezetfejlesztés. A program továbbá segíti a szolgáltatásfejlesztéseket, a vállalkozások és a társadalom kapcsolatának megerősítését.

 

Az oktatás alapjai

 

 Dr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnökének előadása három pillérre épült, amelynek egyik eleme a szakképzés volt, valamint az ehhez kapcsolódó kamarai feladatok. – A szakképzés rendszere ellentmondásos, hiszen nincs szinkronban az elhelyezkedettek és a végzettek aránya – fogalmazta meg az MKIK elnöke. Mint elmondta, meg kell szüntetni a lemorzsolódást a gyakorlati szakképzésben. Szükség van a gyakorlati képzés óraszámának emelésére, valamint a szakmai és vizsgakövetelmények meghatározására, és a központi program felülvizsgálatára. Továbbá a szakmai szervezeteknek érdekelteknek kell lenniük a szakképzésben. Megemlítette, hogy a fejlettebb nyugati országokban alapvetően kötelező kamarai tagság van, mert látni akarják a piaci szereplőket, hogy meg tudják szervezni a piacot. – Hinni kell abban, hogy a kamarai rendszert, és ezáltal a gazdaságot is meg tudjuk reformálni – zárta előadását Parragh László.

 

Cívis kalmárok, TOP 100 vállalkozások

 

Az ünnepi ülés folytatásaként Miklóssy Ferenc méltatta Kósa Lajost, Debrecen Megyei Jogú Város polgármesterét, aki érdemei elismeréseképp, és a városért végzett munkájáért Sesztina díjban részesült. Majd dr. Skultéti Éva, a HBKIK főtitkára bejelentette a Nonprofit gazdaságfejlesztő szervezetek háza című magyar-román pályázati projekthez kapcsolódó partnerségi megállapodás aláírását, Nagyvárad önkormányzati képviselőivel. Ezután Czinege Attila, az APEH Észak-alföldi Regionális Főigazgatósága főigazgató helyettesének előadása hangzott el. Majd Petneházi Attila és Kovács Zsolt, az Inform Média Kft. munkatársainak közreműködésével a Hajdú-Bihar megye TOP 100 vállalkozásának köszöntése, valamint a nyertes cégek okleveleinek átadása következett. A Hajdú-bihari Napló kiadója az Inform Média Kft. idén új díjat alapított: a TOP 100 Gazdasági Díjat, amelyet olyan cégvezetőknek adtak át, akik munkájukkal a gazdaság fejlődését szolgálják. Idén első alkalommal a díjat Szűcs Gyula és Hegymegi István, a Hunép Zrt. vezetői kapták. A TOP 100-as lista díjazottjai pedig a következő vállalkozások voltak: 2009-ben a legmagasabb nettó árbevételt a Tigáz Zrt. érte el, a legmagasabb exportárbevételért járó elismerést a Teva Zrt. vette át, a legmagasabb adózás előtti eredményt a Kite Zrt. érte el, a legnagyobb foglalkoztatónak járó díjat pedig a Pirehab Nonprofit Kft.-nek adták át.

A jeles alkalomra készült egy kamarai kiadvány is, amely a Cívis kalmárok és iparosok címet viseli. A könyv a múltba tekintve, az elődökre emlékezve összefoglalót nyújt a helyi gazdaságról.

 

Szatmári Alexandra

 

 

Csatolt állományok: