213/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet

2004. október 13.

213/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet

az utazásszervező és -közvetítő tevékenységről

A Kormány a belkereskedelemről szóló, többször módosított 1978. évi I. törvény 40. §-a alapján a következőket rendeli el:

1. § (1) A rendelet hatálya a belföldi, illetőleg nemzetközi utazásszervező, illetve -közvetítő tevékenységet üzletszerűen folytató, belföldi székhelyű gazdálkodó szervezetre (Polgári Törvénykönyv 685. § c) pont), valamint külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeire (a továbbiakban együtt: utazási vállalkozó) terjed ki.

(2) E rendelet alkalmazásában:

a) utazásszervező az, aki saját szervezésű vagy egyedi megrendelés szerint összeállított utazást belföldről belföldre, belföldről külföldre, illetőleg külföldről belföldre közvetlenül vagy közvetítő útján értékesít, valamint aki külföldi utazásszervező Magyarországra történő utazásait belföldön szervezi, illetőleg külföldi utazásszervező vagy egyéni utas részére Magyarországra történő utazásokat értékesít, külföldről külföldre történő utazást szervez, továbbá aki külföldi szálláshelyet belföldön értékesít,

b) utazásközvetítő az, aki az utazási szerződést a belföldi utazásszervező megbízottjaként, illetve a külföldi utazásszervező bizományosaként köti meg,

c) belföldi utazásszervezés az utazásszervező által szervezett belföldi úticélú utazások szervezése és értékesítése,

d) nemzetközi utazásszervezés a belföldről külföldre és külföldről külföldre történő utazások szervezése, a külföldi utazásszervező Magyarországra történő utaztatásainak belföldi szervezése, illetőleg külföldi utazásszervező vagy egyéni utas részére Magyarországra történő utazások értékesítése, továbbá a külföldi szálláshely belföldi értékesítése,

e) utazási vállalkozás céljára szolgáló irodahelyiség (a továbbiakban: irodahelyiség) az, amelyet az utazási vállalkozó tevékenysége céljára elkülönítettek, s amelynél az üzlethelyiség berendezése a rendeltetésszerű használat követelményeihez igazodik, kizárólag a tevékenység céljára szolgáló önálló, vezetékes telefonvonallal és telefax készülékkel rendelkezik, továbbá az ügyfélforgalom lebonyolítására szolgáló üzlethelyiség (utazási iroda, illetőleg utazási ügynökség) megfelel a külön jogszabályban előírt feltételeknek is,

f) utazási csomag az a szolgáltatás, amely a személyszállítás, szállás és egyéb turisztikai szolgáltatások közül legalább kettőnek az előre meghatározott együttese, feltéve, hogy a kínált ár valamennyi szolgáltatás teljes ellenértékét együttesen tartalmazza és a szolgáltatás 24 óránál hosszabb időszakot érint, vagy éjszakai szállást is tartalmaz,

g) nem minősül utazásszervezésnek az önállóan (nem utazási csomagban) értékesített: közlekedési szolgáltatás, a menetjegy-kiszolgálás, a szálláshelyi szolgáltatás (szobafoglalás) - az a) pontban foglaltak kivételével -, a vendéglátó szolgáltatás, a gyógy- és egyéb szolgáltatás, a kulturális programokra és egyéb (pl. sport) rendezvényekre jegyárusítás, a helyi programszervezés, az idegenvezetői szolgáltatás, illetve az ezekkel kapcsolatos ügyek intézése, továbbá a más szervezet által teljesítendő, az utazással összefüggő szolgáltatás és az ezekkel kapcsolatos ügyek intézése,

h) utazás az a szolgáltatás, amelyet az utazási vállalkozó a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint nyújt.

(3) A külföldi utazásszervező által szervezett utazást belföldön az utazásközvetítő csak bizományosként értékesíthet.

(4) Nem tartozik a rendelet hatálya alá az oktatási intézmények által kizárólag a tanulói, hallgatói jogviszonyban állók számára (ideértve a tanulói, hallgatói csoport létszámához szükséges kísérőket is), továbbá az egyesületek és közhasznú, illetőleg nonprofit szervezetek által kizárólag tagjaik részére nem üzletszerűen, kizárólag önköltséges alapon szervezett utaztatás akkor, ha az utaztatás a szervező részére nyereséget nem eredményez.

(5) Az utazási csomagra vonatkozó rendelkezéseket a külföldi szálláshely belföldi értékesítése esetén is megfelelően alkalmazni kell. Az utazási csomagra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni abban az esetben is, ha az utazási csomag egyes szolgáltatásainak (elemeinek) számlázása külön-külön történik.

(6) A (2) bekezdés a) pontjának alkalmazása szempontjából külföldi szálláshely belföldi értékesítésének minősül a vételárba beszámítandó pénzösszegnek bármilyen jogcímen történő átvétele.

(7) A rendeletben foglaltakat kell alkalmazni abban az esetben is, ha valamely szervezet a (2) bekezdés a)-d), f) és h) pontjában meghatározottaknak megfelelő tevékenységet is végez.

2. § (1) Utazásszervező, illetőleg -közvetítő tevékenységet Magyarországon csak az az utazási vállalkozó folytathat, aki az e rendeletben előírt feltételeknek megfelel, és kérelme alapján a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) által vezetett közhitelű hatósági nyilvántartásba bejegyezték. A Hivatal az utazási vállalkozót akkor veheti nyilvántartásba, ha

a) a cégjegyzékbe, illetve - ha a működés feltétele más bírósági vagy hatósági nyilvántartásba vétel - az előírt bírósági vagy hatósági nyilvántartásba bejegyezték,

b) vezető állású munkavállalói, illetve vezető tisztségviselői, továbbá az egyéni vállalkozó büntetlen előéletű,

c) az utazási vállalkozásban legalább egy - utazásszervezői minősítő vizsgával vagy a külön jogszabályban előírt szakképesítéssel és szakmai gyakorlattal rendelkező - a szakmai tevékenységért felelős személy működik, akire e rendelet alkalmazása szempontjából a vezető tisztségviselőre, illetve vezető állású munkavállalóra megállapított szabályok vonatkoznak,

d) az e rendelet 8. §-ában meghatározottaknak megfelelő vagyoni biztosítékkal rendelkezik,

e) irodahelyiséggel [1. § (2) bekezdés e) pont] rendelkezik,

f) a kérelmező utazási vállalkozó vezető tisztségviselője, vezető állású munkavállalója, illetve az utazási vállalkozást fenntartó egyéni vállalkozó nem szerepeltek a felsorolt minőségekben hatósági engedély nélkül működő, e rendelet hatálya alá tartozó tevékenységet folytató, vagy olyan utazási vállalkozásban, amelyet a hatóság - a kérelem benyújtását megelőző öt éven belül - hivatalból törölt a nyilvántartásból,

g) nyilatkozik arról, hogy az utazásszervező tevékenységből az indulás évében milyen összegű árbevételt tervez,

h) nyilatkozik arról, hogy - figyelemmel az 1. § (2) bekezdésének a) és b) pontjában foglaltakra - milyen jellegű utazásszervezői, illetve utazásközvetítői tevékenységet végez.

(2) A Hivatal nem veheti nyilvántartásba a kérelmezőt, ha

a) lejárt esedékességű, 60 napot meghaladó, az adózás rendjéről szóló jogszabály szerint végrehajtható köztartozása (adó, illeték, vám, társadalombiztosítási és egészségbiztosítási járulék) van,

b) az utazásszervező, illetve -közvetítő tevékenységet a Hivatal által történt hatósági nyilvántartásba vételt megelőzően megkezdte. E vállalkozás vezető tisztségviselőire, vezető állású munkavállalójára, név szerint nyilvántartásba vett tagjára az (1) bekezdés f) pontjában foglaltakat megfelelően kell alkalmazni.

(3) Az egyéni vállalkozó a tevékenységét mint egyéni cég végezheti.

(4) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott, a szakmai tevékenységért felelős személy feladatait - az egyéni vállalkozó saját vállalkozásának kivételével - gazdálkodó szervezet nem láthatja el.

(5) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott kötelezettség alól mentesül

a) az utazásközvetítő, ha kizárólag a Hivatal hatósági nyilvántartásában szereplő utazásszervező megbízottjaként jár el, valamint

b) az utazásszervező, ha kizárólag

1. külföldi utazásszervező Magyarországra történő utaztatásait szervezi belföldön,

2. külföldi utazásszervező részére Magyarországra történő utazásokat értékesít,

3. külföldi utazásszervező megbízásából külföldről külföldre történő utazásokat szervez.

4.

(6) Utazási irodának, illetve utazási ügynökségnek minősülő üzlet megnyitásának kötelezettsége alól mentesül az utazásszervező, ha utazásait kizárólag közvetítő útján értékesíti, vagy kizárólag a (5) bekezdés b) pontjának 1-3. alpontjaiban meghatározott tevékenységet végzi.

(7) Az (1) bekezdés a)-e) pontjaiban, valamint a (2) bekezdés a) pontjában foglaltakat a vonatkozó okiratok eredetiben vagy hiteles másolatban történő csatolásával, az (1) bekezdés f) és a (2) bekezdés b) pontjában foglaltakat a kérelmező nyilatkozatával kell igazolni.

(8) Az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott követelményeket az 1997. január hó 1. napja után törölt utazási vállalkozások esetében kell figyelembe venni.

(9) A Hivatal az utazási vállalkozó közhitelű hatósági nyilvántartásba vételéről tájékoztatja az utazási vállalkozó székhelye, valamint az utazási iroda (utazási ügynökség) helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét és fogyasztóvédelmi felügyelőséget.

(10) A közhitelű hatósági nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:

a) az utazási vállalkozás nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, adószámát, telefon- és faxszámát, ha az utazási vállalkozó a tevékenységét elektronikus kereskedelem útján végzi, az e-mail címét,

b) az utazási vállalkozás vezetőjének, illetve vezetőinek nevét, tisztségét, a megbízatásának lejártát,

c) az utazási vállalkozásnak a cégnyilvántartásban szereplő vezető tisztségviselőjének, vezetőállású munkavállalójának nevét, tisztségét, a megbízatása lejártát,

d) a szakmai tevékenységért felelős személy nevét, szakképzettségét, a szakképzettségét igazoló okirat, a minősítő vizsga, valamint a nyelvvizsga bizonyítványának számát,

e) a vagyoni biztosíték szolgáltatására szerződő bank vagy biztosító nevét, azt az összeget, amelynek fedezetére a bank, illetve a biztosító kötelezettséget vállalt, a tervezett árbevétel összegét, a vagyoni biztosíték szolgáltatására kötött szerződés lejáratának dátumát,

f) az utazási vállalkozó utazási irodáinak, utazási ügynökségeinek címét, telefon- és faxszámát,

g) az utazási vállalkozó által végzett tevékenység(ek) felsorolását és azok TEÁOR számát,

h) az utazásszervező tevékenységgel összefüggésben végzett egyéb tevékenységeket, továbbá

i) az utazási vállalkozás tevékenységének felfüggesztésére, illetve a hatósági nyilvántartásból való törlésére vonatkozó bejegyzést, az ezeket elrendelő határozat számát és keltét.

Az adatokat az utazási vállalkozó a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásával egyidejűleg köteles bejelenteni a Hivatalnak.

3. § (1) Az utazási vállalkozó a tevékenységét a nyilvántartásba történt bejegyzésről szóló értesítés kézbesítése után kezdheti meg.

(2) A tevékenység kizárólag a nyilvántartásban szereplő megnevezéssel és címen folytatható.

(3) A Hivatal az utazási vállalkozó nyilvántartását - az adatigénylő által meghatározott módon és rendszerességgel - statisztikai célokra a Központi Statisztikai Hivatal, ellenőrzés végett pedig a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, a Magyar Nemzeti Bank, valamint az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal rendelkezésére bocsátja.

4. § (1) A 2. §-ban meghatározott adatok megváltozását és a tevékenység megszüntetését az utazási vállalkozó 15 napon belül köteles a Hivatalnak írásban bejelenteni.

(2) Az utazásszervező tevékenységnek -közvetítő tevékenységre történő módosítását, illetve -közvetítő tevékenységgel történő kiegészítését a Hivatal csak akkor veheti nyilvántartásba, ha az utazási vállalkozó nyilatkozik arról, hogy az utazásszervező tevékenységével összefüggésben kötött valamennyi szerződésében vállalt kötelezettségét teljesítette és e szerződések nem vagy nem megfelelő teljesítése miatt jogerős határozattal megállapított, illetve végrehajtható kiegyenlítetlen tartozása nincs, illetőleg ezekkel összefüggésben végrehajtási eljárás nem folyik ellene. Az utazásszervező tevékenységnek utazásközvetítő tevékenységre történő módosítása esetén a 9. §-ban foglaltak az irányadók.

(3) A (2) bekezdésben foglalt rendelkezést megfelelően kell alkalmazni akkor is, ha az utazásközvetítő tevékenységet kívánják utazásszervezésre módosítani, illetve kiegészíteni.

5. § Az utazási vállalkozó köteles a nyilvántartásba vételi számát valamennyi üzleti kapcsolatában folyamatosan használni, arról az ügyfeleit tájékoztatni, az utazással kapcsolatban közreadott valamennyi írott tájékoztatójában szerepeltetni, és az irodahelyiségében jól láthatóan kifüggeszteni.

6. § (1) Az irodahelyiség megnevezésében utalni kell a tevékenységi körre.

(2) Ha az utazási vállalkozó a tevékenységét több irodahelyiségben folytatja, az irodahelyiségre vonatkozó követelményeket valamennyi irodahelyiségben érvényesíteni kell.

7. § A vállalkozásnak az utazási szakmai tevékenységéért felelős - utazásszervező szakmai minősítő vizsgával rendelkező - személyt teljes munkaidőben kell foglalkoztatni. E rendelkezést megfelelően kell alkalmazni abban az esetben is, ha a tevékenységet gazdasági társaság tagja személyes közreműködéssel látja el.

8. § (1) Vagyoni biztosíték lehet:

a) bankgarancia,

b) biztosítóval (biztosítókkal) kötött biztosítási szerződés, amely utaslétszámra (közvetlenül az utas javára) is megköthető,

c) az utazási vállalkozó által hitelintézetnél lekötött, a 10. § (1) bekezdésében meghatározott célokra elkülönített és zárolt pénzösszeg (a továbbiakban: pénzbeni letét).

Az egyes vagyoni biztosítékformák külön-külön, illetőleg együttesen is alkalmazhatók. A biztosítékformák együttes alkalmazása esetén a vagyoni biztosíték szolgáltatására kötött szerződésekben rendelkezni kell a fizetési kötelezettség feltételeiről.

(2) A vagyoni biztosíték mértéke a bankgarancia, a biztosítási szerződés megkötésének, illetőleg a pénzbeni letét elhelyezésének hónapját követő időszakra a belföldről külföldre történő kiutaztatásból, a külföldi szálláshely belföldi értékesítéséből, valamint a külföldi utazásszervező által szervezett utazásnak bizományosként való értékesítéséből származó - a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint elszámolandó értékesítési nettó (a bruttó árbevétel áfával csökkentett összege) - tervezett árbevétel 12%-a, de legalább négymillió forint, a belföldről belföldre történő utazás szervezése esetében a tervezett árbevétel 3%-a. Ha az utazási vállalkozó a belföldről külföldre történő kiutaztatás szervezése során nem menetrend szerinti járatú repülőgépet (charter járatot) vesz igénybe, illetőleg a (8) bekezdés szerinti garantált szerződésből származó kötelezettségei a tervezett árbevétel 25%-át meghaladják, a vagyoni biztosíték mértéke a tervezett értékesítési nettó árbevétel 20%-a, de legalább húszmillió forint. Ha a tervezett árbevétel kevesebb, mint a tárgyévet megelőző évben - a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint - elszámolt értékesítési nettó árbevétel, akkor a vagyoni biztosíték megállapításánál a tárgyévet megelőző évi árbevételt kell alapul venni. Ha az utazási vállalkozó belföldről belföldre és belföldről külföldre történő utaztatással egyaránt foglalkozik, vagy a belföldről belföldre történő utaztatás mellett külföldi szálláshelyet is értékesít belföldön, illetve a külföldi utazásszervező által szervezett utazást bizományosként értékesíti, a vagyoni biztosíték összegét külön-külön kell számításba venni.

(3)

(4) A (2) bekezdésben meghatározott időszakot január 1-jétől december 31-éig kell számítani. Tárgyév alatt az a naptári év értendő, amelyre vonatkozóan az utazási vállalkozó a vagyoni biztosíték igazolására köteles. Az utazási vállalkozó köteles minden év május 31-éig a vagyoni biztosítékot hozzáigazítani a tárgyévet megelőző évben a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint elszámolt értékesítési nettó árbevétel alapján irányadó értékhez. Ennek megtörténtét és az árbevételt az utazási vállalkozó köteles a Hivatalnak megfelelően igazolni.

(5) Az utazási vállalkozó köteles minden év október 31-éig a Hivatalnak igazolni, hogy rendelkezik az előírt mértékű - a (2) bekezdés szerinti időszakra szóló - vagyoni biztosítékkal. Ha a tárgyév tényleges árbevétele várhatóan 10%-ot meghaladó mértékben több lesz, illetve több a vagyoni biztosíték alapját képező tervezett árbevételnél, az utazási vállalkozó köteles a következő naptári negyedév első hónapjának 15. napjáig a Hivatalnak igazolni, hogy a vagyoni biztosíték összegét megfelelően módosította. A vagyoni biztosítéknak ebben az esetben is a (2) bekezdés szerinti időszakra kell szólnia.

(6) A vagyoni biztosítékra kötött szerződésnek meg kell felelni e rendelet előírásainak. A szerződést legalább egyévi időtartamra kell megkötni. A szerződés hatályát az utazási vállalkozó köteles minden év október 31-éig (függetlenül a lejárat időpontjától) meghosszabbítani, és ennek megtörténtét a Hivatalnak igazolni. Ha a felek a szerződést nem hosszabbítják meg, az utazási vállalkozónak október 31-éig azt kell igazolnia a Hivatal részére, hogy más hitelintézettel vagy biztosítóval kötött szerződést. A vagyoni biztosítékra vonatkozó szerződés megkötését, valamint annak folyamatos hatályban tartását a biztosítási kötvény, illetőleg a hitelintézettel kötött szerződés tanúsítja.

(7) A charter járat igénybevételére vonatkozó szerződésben az utazási vállalkozónak vállalnia kell, hogy az utasok oda- és hazautaztatására vonatkozó költségeket a légitársaságnak az elutazást megelőzően befizeti.

(8) E rendelet alkalmazása szempontjából garantált szerződés az, amelynek alapján a lekötött szolgáltatások nem mondhatók le, és ezáltal az utazási vállalkozónak időszakonként visszatérő, rendszeres fizetési kötelezettsége származik.

9. § Az utazási vállalkozó a vagyoni biztosítékot csak az utazásszervező tevékenység megszűnését követően, az utazási szerződésekből eredő kötelezettségek teljesítése után, legkorábban azonban a tevékenység megszűnésétől számított hat hónap elteltével szüntetheti meg.

10. § (1) Vagyoni biztosítékként csak olyan szerződés vehető figyelembe, amely szerint a vagyoni biztosíték terhére a biztosító, illetve a hitelintézet pénzügyi fedezetet nyújt

a) az utazáskor szükséghelyzetbe került utasok érdekében teendő intézkedések (pl. hazaszállítás) és a kényszerű tartózkodás költségeinek fedezésére, valamint

b) az előleg, illetve részvételi díj visszafizetésére.

(2) Amennyiben a vagyoni biztosítékot pénzbeli letét képezi, úgy annak igénybevételéhez a Hivatal előzetes hozzájárulása szükséges.

(3) A vagyoni biztosítékra vonatkozó szerződés akkor felel meg e rendelet rendelkezéseinek, ha

a) tartalmazza azt a kikötést, hogy a pénzintézet, illetve a biztosító a vagyoni biztosíték terhére kizárólag abban az esetben teljesít kifizetést, ha az utazási vállalkozó előzetesen bemutatja a Hivatal igazolását és a vagyoni biztosíték terhére teljesített kifizetés időpontját a pénzintézet, illetve a biztosító írásban közli a Hivatallal, és

b) rendelkezik arról, hogy a szerződésben meghatározott bármely megszűnési feltétel beállásáról a hitelintézet, illetve a biztosító a Hivatalt haladéktalanul írásban tájékoztatja,

c) rendelkezik arról, hogy abban az esetben, ha az utazási vállalkozó nem gondoskodik az utasai el-, illetve hazautaztatásáról, vagy az előlegeket, illetve részvételi díjakat nem fizeti vissza, az ezekre vonatkozó szükséges intézkedéseket a vállalkozó helyett a biztosító, illetve a hitelintézet megteszi. A kárenyhítés módjáról a hitelintézet vagy a biztosító dönt.

(4) Az utazási vállalkozó köteles a felhasznált vagyoni biztosítékot - amennyiben e tevékenységét továbbfolytatja - haladéktalanul, legkésőbb harminc napon belül pótolni.

(5) Ha az utazási vállalkozó nem tesz eleget az utasok hazaszállítására vagy az előleg, illetve részvételi díj visszafizetésére vonatkozó kötelezettségének, a szükséges intézkedések megtétele iránt - az utazási vállalkozó vagyoni biztosítékának terhére - a Hivatal intézkedik a hitelintézetnél, illetve a biztosítónál, amelyről egyidejűleg a Külügyminisztériumot is tájékoztatja.

(6) Az utas az utazási vállalkozó kötelezettségeinek elmulasztásából eredő igényeit közvetlenül a hitelintézettel, illetve a biztosítóval szemben érvényesítheti.

A bankgarancia, illetve a biztosítási szerződésből eredő kifogásokat a hitelintézet, illetve a biztosító az utassal szemben nem érvényesítheti. Az utasnak az utazási vállalkozóval szemben fennálló jogai átszállnak a hitelintézetre, illetve a biztosítóra.

11. § (1) A Hivatal hivatalból, illetve az ellenőrzésre feljogosított szervezet kezdeményezésére határozatával törli a nyilvántartásból azt az utazási vállalkozót, aki

a) a nyilvántartásba vétel valamely feltételével nem rendelkezik,

b) a tevékenységét a rendelet 2. számú mellékletében meghatározott jogszabályok megsértésével folytatja,

c) az utazási szerződést a hatóság felszólítására sem foglalja írásba,

d) a 8. §-ban meghatározott vagyoni biztosítékkal kapcsolatos kötelezettségét megszegi,

e) nem gondoskodik arról, hogy a társasutazáson résztvevő csoportját külföldön a célország nyelvét vagy a célországban általánosan használt világnyelvet beszélő, idegenvezetésre jogosult személy kísérje,

f) nem gondoskodik arról, hogy az utazáshoz igénybe vett különjárati autóbusz vezetőjének rendelkezésére álljanak a külön jogszabályban előírt iratok (pl. utasjegyzék),

g) nem gondoskodik az utasok elutaztatásáról vagy hazahozataláról,

h) a tevékenységének felfüggesztésére okot adó körülményt a felfüggesztés ideje alatt nem szüntette meg, vagy vele szemben ismételten felmerült valamely felfüggesztésre okot adó körülmény,

i) az utast az utazási szerződésben meghatározott esedékességkor - a vis maior esetét kivéve - nem utaztatta el és a befizetett előleget, illetve részvételi díjat az utasnak a külön jogszabályban foglaltak szerint nem fizette vissza,

j) ellen a bíróság felszámolást rendelt el,

k) a közhitelű hatósági nyilvántartás számára történő bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, vagy valótlan tartalmú bejelentést tett,

l) az a)-l) pontokban foglaltakkal kapcsolatos hatósági ellenőrzést (14. §) akadályozza, továbbá

m) bejelenti a tevékenység megszüntetését.

(2) A Hivatal a határozatával legfeljebb három hónapi időtartamra felfüggesztheti annak az utazási vállalkozónak a működését, aki az utasokat megtéveszti, nem tesz eleget az utasok tájékoztatására vonatkozó kötelességének, veszélyezteti az utasok el-, illetve hazautaztatását, a hatósági ellenőrzéskor hitelt érdemlően nem igazolja, hogy az utasok el-, illetve hazautaztatását biztosítani tudja, a közúti személyszállításra vonatkozó szabályokat nem tartja be, és ezáltal a meghirdetett program lebonyolítását veszélyezteti.

(3) Ha a Hivatal az utazásszervező, illetőleg -közvetítő tevékenységet felfüggesztette az utazási vállalkozó újabb utat nem szervezhet, a meghirdetett utakra előleget, illetve részvételi díjat nem vehet át, köteles azonban az úton lévő utasok hazautazása érdekében szükséges intézkedéseket megtenni, az elmaradó utakra befizetett előlegeket teljes összegben visszafizetni, és a továbbiakban csak olyan utazásokat bonyolíthat le, amelyekkel kapcsolatos fizetési kötelezettségeit a felfüggesztést megelőzően már teljesítette.

(4) Ha a felfüggesztés elrendelésének a határozatban megjelölt oka időközben megszűnt, a felfüggesztést meg kell szüntetni.

(5) Az utazási vállalkozónak a hatósági nyilvántartásból való törlésre vonatkozó kérelme esetén a Hivatal köteles megvizsgálni, hogy nem állnak-e fenn a hivatalból való törlés feltételei. Ha a hivatalból való törlés feltételei fennállnak, a Hivatal köteles a kérelem elutasítása mellett a kérelmezőt hivatalból törölni a hatósági nyilvántartásból.

(6) Ha a Hivatal az utazási vállalkozót törölte a hatósági nyilvántartásból, az utazási vállalkozó újabb utazásokat nem szervezhet és nem bonyolíthat le, köteles azonban az úton lévő utasait hazautaztatni, az elmaradó utazásokra befizetett előlegeket és részvételi díjakat a külön jogszabályban foglaltak szerint teljes összegben visszafizetni.

12. § (1) Az utazási vállalkozó nyilvántartásból való törlését, illetve tevékenységének felfüggesztését a GKM, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, a Magyar Utazási Irodák Szövetsége, valamint az utazási iroda (utazási ügynökség) helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője kezdeményezheti.

(2) A Hivatal köteles az utazási vállalkozó tevékenységét felfüggesztő, illetve a vállalkozót a nyilvántartásból törlő határozatát haladéktalanul megküldeni a szervezet nyilvántartását vezető más szerveknek, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségnek, valamint az utazási vállalkozó utazási irodái szerint illetékes önkormányzatok jegyzőinek.

(3) A GKM a Turisztikai Értesítőben rendszeresen közzéteszi a nyilvántartásba vett, illetve a tevékenységét felfüggesztett vagy a nyilvántartásból törölt, valamint azoknak az utazási vállalkozóknak a jegyzékét, akik az utazásszervező tevékenységet utazásközvetítésre vagy az utazásközvetítő tevékenységet utazásszervezésre módosították.

12/A. § A Hivatal e rendelet szerinti hatósági eljárásaiban első fokú hatóságként a Hivatal illetékes szervezeti egysége jár el. A Hivatal szervezeti egységei által hozott első fokú közigazgatási határozatok ellen benyújtott fellebbezéseket másodfokon a Hivatal főigazgatója bírálja el.

13. § E rendelet előírásai nem érintik az utazásszervező és -közvetítő tevékenység folytatásával kapcsolatos más jogszabályban meghatározott engedélyezési vagy egyéb feltételeket.

14. § (1) E rendelet rendelkezéseinek megtartását az utazási vállalkozó székhelye, illetőleg irodáinak helye szerint illetékes fogyasztóvédelmi ellenőrzésre jogosított szervek, a települési önkormányzat jegyzője, valamint a nyilvántartásba vétel feltételeinek fennállása vonatkozásában, a Hivatal ellenőrzi.

(2) Az utazási vállalkozó köteles az ellenőrző hatóságok számára lehetővé tenni, hogy a 11. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak ellenőrzése céljából a szükséges iratokat megtekinthessék.

(3) Ha az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy az utazási vállalkozó a tevékenységét jogosulatlanul vagy a jogszabályok megsértésével végzi, az ellenőrző szervezet köteles a felelősségrevonás érdekében szükséges intézkedést megtenni, illetve kezdeményezni.

15. § (1) Ez a rendelet 1997. január hó 1. napján lép hatályba. Egyidejűleg hatályát veszti az utazásszervező és -közvetítő tevékenységről szóló 2/1992. (I. 13.) IKM rendelet, valamint az azt módosító 16/1992. (V. 26.) IKM rendelet és a 7/1994. (III. 10.) IKM rendelet, valamint az utazásszervezői szakmai minősítővizsgáról szóló 3/1992. (I. 13.) IKM rendelet 2. §-a.

(2) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetéséről szóló 1994. évi I. törvény alapján az Európai Közösségek következő jogszabályával összeegyeztethető szabályozást tartalmaz: a Tanács 90/314/EGK irányelve az utazási csomagról, az üdülési csomagról és a túracsomagról.

(3) Az e rendelet hatálybalépésekor már működő utazási vállalkozónak a rendelet hatálybalépésétől számított hat hónapon belül - a vonatkozó okiratok eredetiben vagy hiteles másolatban történő csatolásával - igazolnia kell a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal részére, hogy rendelkezik a rendeletben meghatározott tárgyi és személyi feltételekkel, valamint a vagyoni biztosítékkal. 1997. július 1-jétől csak az az utazási vállalkozás működhet, amelyet e rendelet előírásai szerint nyilvántartásba vettek.

(4)

(5)

1. számú melléklet a 213/1996. (XII. 23.) Korm. rendelethez

2. számú melléklet a 213/1996. (XII. 23.) Korm. rendelethez

A 11. § (1) bekezdés b) pontjának alkalmazása szempontjából figyelembe vehető jogszabályok:

- az utazásszervező és -közvetítő tevékenység szabályozásáról szóló 213/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet,

- az idegenvezetésről szóló 41/1995. (VIII. 31.) IKM rendelet,

- az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet

- a szakképesítésről szóló, módosított 5/1990. (IV. 5.) KeM rendelet,

- az utazásszervezői szakmai minősítővizsgáról szóló 3/1992. (I. 13.) IKM rendelet.