Üdvözöljük a

Az Európai Unió hosszú távú költségvetéséről dióhéjban

honlapján!

-

Az Európai Unió hosszú távú költségvetéséről dióhéjban

Szerző: Dr. Kiss András | 2018. június 22.

Az Európai Bizottság 2018. május 2-án terjesztette elő a 2021-től 2027-ig tartó időszak többéves pénzügyi keretének részleteit. A hosszú távú uniós költségvetés stabil feltételeket biztosít az EU éves költségvetéseinek végrehajtásához. Több évre előre pénzügyi formába önti az Európai Unió politikai prioritásait, és éves maximális összegeket (úgynevezett felső határokat) állapít meg az EU kiadásainak teljes egészére, illetve a legfontosabb kiadási kategóriákra (úgynevezett költségvetési fejezetekre) vonatkozóan.

Az Európai Bizottság elképzelése alapján az új költségvetés összeállításakor az volt a vezérelv, hogy olyan világos, egyszerű és rugalmas költségvetés jöjjön létre, amely a lehető legnagyobb európai hozzáadott érték mellett a legfontosabb prioritásokra és szakpolitikákra koncentrál. A tagállamok eltérői érdekeik alapján reagáltak a bizottsági javaslatokra és heves vita alakult ki az agrár- és kohéziós-politikára javasolt csökkentett költségvetés körül.

 

Várhatóan kevesebb pénzt osztanak majd szét az uniós tagállamok között 2020 után, és a tárgyalások jelenlegi állása szerint az elosztás aránya nem lesz túl kedvező a közép- és kelet-európai tagállamok számára, mivel változni fognak a támogatásokra való jogosultság kritériumai. A pénzügyi javaslat figyelembe veszi az uniós költségvetés egyik fontos befizetője, az Egyesült Királyság kilépését is. Az egyeztetések már megkezdődtek az uniós intézmények és a tagországok között, de a költségvetési tárgyalások végső lezárásának időpontja még nem látható.

 

Mit értünk „uniós hozzáadott érték” alatt? Hogyan biztosítja ezt az EU új költségvetése?

Az uniós költségvetés az európai gazdaság és a nemzeti költségvetések méretéhez képest visszafogott. A Római Nyilatkozatban az EU vezetői megállapodtak abban, hogy az Európai Uniónak „nagy dolgokban nagy, kis dolgokban kis” szerepet kell vállalnia. Ugyanez igaz az uniós költségvetésre is: forrásait olyan „nagy” területekre kell összpontosítani, ahol az Unió nagyobb hatást fejthet ki, mint a nemzeti szintű közfinanszírozás.

Az erőforrások együttes mozgósításával ugyanis olyan eredményeket lehet elérni, amelyekre a tagállamok egyedül nem képesek. Példaként említhetők a csúcstechnológiát képviselő kutatási projektek, amelyek a legkiválóbb kutatókat mozgósítják szerte Európában (Horizon 2020 program), vagy a KKV-kat támogató eszközök az egységes piac és a digitális gazdaság lehetőségeinek kiaknázásában (jelenleg a COSME programon keresztül). További példát képeznek a kulcsfontosságú stratégiai beruházások, legyen szó műholdakról, drága szuperszámítógépekről vagy az EU különböző részeinek egymással való összekapcsolásáról.

 

Mindig volt az EU-nak hosszú távú költségvetése?

A hosszú távú költségvetés 1988 óta van jelen az Európai unió életében, és eddig mindig 5–7 éves időszakokat ölelt fel. Az első hosszú távú költségvetés, az úgynevezett első Delors-csomag az 1988-tól 1992-ig tartó időszakra vonatkozott, és az egységes piac megteremtésére, valamint a többéves kutatási-fejlesztési keretprogram konszolidálására összpontosított. A jelenlegi, 2014-től 2020-ig tartó időszakra vonatkozó hosszú távú költségvetés az emberek munkához jutását és a gazdaság növekedését helyezte előtérbe, az „Európa 2020”-hoz, az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiájához igazodva.

 

Hogyan épül fel a költségvetés?

Minden hosszú távú költségvetés több különböző jogszabályból tevődik össze:

  • A többéves pénzügyi keretről szóló rendelet a legfontosabb szakpolitikai prioritásokat és szakpolitikai

  • területeket, valamint a kiadások felső határait állapítja meg.

  • A részletesebb ágazati jogszabályok a különböző kiadási programokat szabályozzák például a mezőgazdaság, a kohéziós politika vagy a kutatás területén. Az Európai Bizottság az ágazati javaslatokat 2018. június közepéig terjeszti elő, úgymint az új Egységes Piac Program vagy a Horizont 2020 helyébe lépő Horizont Európa Program.

 

Mely területeken tervezi a Bizottság a jövőben a kiadások emelését?

Az Európai Bizottság több kulcsfontosságú területen is bővíteni kívánja a finanszírozást:

  • a közös agrárpolitikára (KAP) és a kohéziós politikára fordított uniós kiadások 5 százalékos csökkentését javasolja az Európai Bizottság,

  • csaknem kilencszeresükre, 12 milliárd euróra növekednek a digitalizációs és a hálózatfejlesztési beruházások (ezeket kiegészítik az InvestEU Alap által kölcsönökkel, garanciákkal és egyéb pénzügyi eszközökkel támogatott beruházások),

  • több mint kétszeresükre növekednek a fiatalokra irányuló programok (az Erasmus+ költségvetése 30 milliárd euró, az Európai Szolidaritási Testületé 1,3 milliárd euró), beleértve a fiataloknak szóló Interrail vasúti bérletet támogató 700 millió eurót,

  • csaknem háromszorosukra nőnek a külső határok igazgatására, a migrációra és a menekültügyre fordított kiadások (a jelenlegi 13 milliárd euró helyett mintegy 33 milliárd euró),

  • 50%-kal nőnek a kutatásra és az innovációra fordított összegek: a két vezérprogram, a Horizont Európa és az Euratom-program 100 milliárd eurós költségvetéssel fog rendelkezni.

 

Mekkora lesz a következő hosszú távú költségvetés?

1 279,4 milliárd euró. Reálértéken ez egyértelmű csökkenést jelent, ami már önmagában a Brexit miatt sem meglepő. Ahhoz képest viszont, hogy egy nettó befizető ország kilép, a csökkentés nem nagy mértékű. A pénzügyi kötelezettségvállalás felső határát a bruttó nemzeti jövedelemhez (GNI) arányosítják: 2021 és 2027 között az EU-szintű GNI 1,11%-a jelenti a költségvetési keretet (2014 és 2020 között ez 1,13%).

 

Honnan származnak a jelenlegi hosszú távú költségvetés forrásai?

Az uniós költségvetés bevételi forrásai évtizedek óta változatlanok: vámok, a hozzáadottérték-adón (héa) alapuló tagállami hozzájárulások, valamint a bruttó nemzeti jövedelmen (GNI) alapuló tagállami hozzájárulások. Ezen belül a vámok aránya fokozatosan csökken, így az uniós költségvetés elsődleges forrását ma már a GNI-alapú hozzájárulások képezik (ezek a héaalapú hozzájárulásokkal együtt a költségvetés mintegy 80%-át teszik ki).

 

  • A vámokat a gazdálkodókra vetik ki az EU külső határain, és azok közvetlenül az EU költségvetésébe kerülnek.

  • A jelenlegi tagállami héaalapokat bonyolult statisztikai eljárással harmonizálják, majd azokra (néhány kivétellel)

  • 0,3%-os egységes kulcsot alkalmaznak.

  • A GNI-alapú saját források a költségvetés más bevételekből nem fedezett részére nyújtanak fedezetet. Minden tagállam GNI-jére azonos százalékos arány vonatkozik. Ezt az arányt az éves költségvetési eljárás keretében rögzítik. Egyes tagállamok kedvezményben részesülnek.

 

A következő hétéves keretköltségvetésről az Európai Bizottság május 2-i javaslata alapján az állam- és kormányfők hivatottak egyhangúlag dönteni, míg a különböző szektorális jogszabályokról a tagállamok (a Tanács) az Európai Parlamenttel együtt döntenek majd.

 

Forrás: MKIK EU Hírlevél